Cannes-i Nemzetközi Filmfesztivál

A magyar film sikerei Cannes-ban (forrás: NFI)

2021 – NAPLÓ GYERMEKEIMNEK

A Cannes-i Filmfesztivál restaurált filmklasszikusokat bemutató válogatása, a Cannes Classics 2021-ben Mészáros Márta Napló gyermekeimnek című filmjét tűzi műsorra újra. A világhírű Napló-sorozat első részében – melyet 1984-ben a cannes-i zsűri nagydíjával jutalmaztak – saját fiatalkorát dolgozta fel Mészáros Márta, aki idén ünnepli 90. születésnapját. A világ legjelentősebb női filmalkotóinak egyike, 1968 óta rendez markáns szerzői filmeket. 

2020 – FELDOBOTT KŐ

2020-ben Sándor önéletrajzi klasszikusa, a Feldobott kő kapott meghívást a programba, amelyben olyan jelentős és népszerű alkotások is szerepelnek, mint Wong Kar-wai Szerelemre hangolva című filmje.

„Mindegyik, a cannes-i filmfesztiválra kiküldött film egy-egy felénk dobott kő. A szóban forgó kis kavics nem más, mint Sára Sándor Feldobott kő című filmje, egy remekül fényképezett, fegyelmezett szerkezetű fikciós „dokumentumfilm”, amely eltökélt, mint a filmben a szabad ég alatti vetítésén részt vevő szereplők. A film által felvetett politikai kérdések, és az általa közvetített intenzív, közös filmművészeti élmény sarkalltak minket arra, hogy a Cannes Classics szekcióba beválogassuk a múlt e kovakövét, amely bár távoli, mégis oly közelinek hat, mint egy zsebre tett kavics.” – mondta a film kiválasztásáról Gérald Duchaussoy, a Cannes Classics program igazgatója.


A Feldobott kő 52 év után tér vissza Cannes-ba, ahol 1968-ban a versenyprogramban szerepelt. 1968-ban két magyar játékfilm is bekerült a rangos versenybe: Jancsó Miklós Csillagosok katonák (1967) és Sára Sándor Feldobott kő (1968) című alkotása. Az országszerte kibontakozó diáklázadások miatt azonban a fesztivál félbeszakadt, bár Sára Sándor filmjét még sikerrel levetítették.

A magyar újhullám e nagyhatású alkotása szokatlan vizuális erővel láttatja az ötvenes évek magyar falujának véres történelmét, az emberéletekbe kerülő, erőszakos szövetkezetesítést és a kötelező parcellázásokat. A főszereplő fiatal geodéta, akiből a film végére filmrendező lesz, teodolitján át a néző a Magyarországot a feje tetejére állítva látja, hatalmas totálokban.

A restaurált mozikópia idei cannes-i premierje nem kevésbé rendkívüli körülmények között valósul meg. A 73. Cannes-i Filmfesztivált a koronavírus-járvány miatt nem a szokott módon tartják meg: a Cannes Classics válogatást a lyoni Lumiére Fesztiválon (október 10-18.) és a Rencontres Cinématographiques de Cannes eseményen vetítik (november 23-26.).

2019 – A TANÚ

Az Archívum filmkatalógusa Letöltés  | ISSUU

A tanú sajtóanyaga Letöltés  | ISSUU

Jancsó Miklós, Makk Károly és Fábri Zoltán alkotásait követően idén már negyedik alkalommal hívtak meg a Filmalap által restaurált magyar klasszikust a cannes-i filmfesztivál Cannes Classics című hivatalos programjába. Bacsó Péter 1969-ben forgatott A tanú című filmjével, a magyar rendszerváltás után 30 évvel egy olyan magyar film gazdagítja a cannes-i műsort, amely a leváltott szocialista diktatúra szimbólumává vált. Az elkészítése után tíz évre dobozba zárt alkotást 1981-ben vetítették először Cannes-ban, és ezután 32 országban mutatták be. 

A fennmaradt egyetlen cenzúrázatlan korabeli kópia alapján, a digitális technika segítségével lehetővé vált az eredeti változat rekonstrukciója. A kivágott jelenetek negatívjait a Mafilm fóti telepén selejtezésre ítélt filmtekercsek között találták meg a szakemberek, és hiánytalanul be tudták illeszteni a filmbe. Mindennek köszönhetően most kiváló minőségben lesz látható az eredeti, cenzúrázatlan változat. A május 17-i cannes-i vetítés különlegessége, hogy Bacsó Péter özvegye, Hudák Ilona az 1981-es vetítés után ismét részt vesz A tanú bemutatóján a fesztiválpalotában. A tanú teljeskörű restaurálása a Filmalap igazgatóságaiként működő Filmarchívum és Filmlabor közös munkája, 30 szakember részvételével és a Magyar Operatőrök Társasága közreműködésével valósult meg. A Filmalap kezdeményezéseként 2017-ben indított hosszútávú filmfelújítási programnak köszönhetően évente 25-30 magyar klasszikus film teljeskörű restaurálása készül el. 

2018 

Az Archívum filmkatalógusa Letöltés  | ISSUU

Katalógus 2018 Cannes

Hungarian Film Magazin

2017 – KÖRHINTA


Az Archívum filmkatalógusa Letöltés | ISSUU

Fábri Zoltán legendás filmjének felújított változatát – 61 évvel a cannes-i premiert követően – a Filmalap kezdeményezésére műsorra tűzte a Cannes Classics, a világelső filmfesztivál filmtörténeti klasszikusokat felvonultató programja. Jancsó Miklós Szegénylegények és Makk Károly Szerelem című filmjei felújított és digitalizált változatainak bemutatását követően 2017 volt sorozatban a harmadik év, amikor magyar alkotás gazdagította a filmtörténet felújított mesterműveit felvonultató Cannes Classics programot. A film nemzetközi sikere az 1956-os cannes-i filmfesztiválon indult, ahol François Truffaut még a Cahiers du Cinema ifjú filmkritikusaként, Fábri filmjét tartotta a nagydíjra érdemesnek és Törőcsik Marinak adta volna a legjobb női alakítás díját a fesztiválról írt beszámolója szerint. Az ötvenes évek közepén a magyar film újjászületését jelző 'Körhinta' legteljesebb verzióját az eredeti kameranegatívból és két további filmanyagból állították össze a Filmarchívum filmtörténész-restaurátorai. A Filmlabor szakemberei így a film lehető legteljesebb és technikailag legjobb változatát szkennelhették be 4K felbontásban. Majd a korszerű digitális restaurálás során észrevétlenül javították a súlyos sérüléseket, s egytől egyig beillesztették a hiányzó kockákat is, és visszaállították a film eredeti fényvilágát. Mindennek köszönhetően a 'Körhinta' régi szépségében volt újra látható, legelőször Cannes-ban.


A film oldala a fesztivál honlapján

Hungarian Film Magazine cannes-i szám  

2016 – SZERELEM

Makk Károly remekművének felújított változatát ugyancsak a cannes-i fesztivál filmtörténeti klasszikusokat felvonultató válogatásában, a Cannes Classics-ban mutatták be, a Filmalap kezdeményezésére. A költői szépségű Szerelem Makk Károly, Déry Tibor író és Tóth János operatőr egyszeri és megismételhetetlen közös alkotása, a „Budapesti tizenkettő” filmjeinek egyike. Nemzetközi premierjét 1971-ben tartották a cannes-i filmfesztiválon, ahol többek között elnyerte a zsűri díját, majd nagy sikerként bejárta a nagyvilágot. A 45 éve forgatott eredeti 35 mm-es film felújítása 4K digitális hordozóra a Magyar Művészeti Akadémia pályázati támogatásával, a Filmarchívum közreműködésével a Focus-Fox Stúdióban és a Magyar Filmlaborban készült. A teljeskörűen restaurált Szerelem digitális mozikópiája Cannes-ban volt látható először.

A film oldala a fesztivál honlapján


2015 – SZEGÉNYLEGÉNYEK

Jancsó Miklós Szegénylegények című filmjét meghívták a cannes-i fesztivál klasszikusok felújított változatát bemutató programjába, a Cannes Classics-ba. Az 2014-ben elhunyt Jancsó Miklós ezzel az 1965-ben készült alkotásával lett a film formanyelvének világhírű megújítója. A Görbe János, Latinovits Zoltán, Kozák András, Molnár Tibor főszereplésével készült fekete-fehér film Locarnóban FIPRESCI díjat, a londoni filmfesztiválon pedig a legjobb külföldi film díját nyerte. A film forgatókönyvét Jancsó állandó alkotótársa, Hernádi Gyula és Karall Luca jegyzi, producere Nemeskürty István volt. Nemzetközi premierjét 1966-ban tartották a cannes-i filmfesztiválon. A teljes egészében restaurált filmet digitális kópiáról (DCP) vetítették Cannes-ban. A felújítás a Filmalap 18,6 millió forintos támogatásával, a Filmarchívum közreműködésével a Magyar Filmlaborban készült. Jancsó Miklós a Még kér a nép című filmjéért 1972-ben Cannes-ban elnyerte a legjobb rendező díját, majd 1979-ben életműdíjjal jutalmazta munkásságát a filmfesztivál.

A film oldala a fesztivál honlapján


Kapcsolódó cikkek: