Híradók
A 20. század tízes éveiben Magyarországon is meginduló rendszeres híradófilmkészítés új műfajt hozott létre. Az évtizedből az 1913-ban alapított Kinoriport dokumentum-felvételein és híradó jellegű tudósításain kívül egy-egy alkalmi híradó (a tízes évek végéről, húszas évek elejéről a Schwarzenberg, a Star, a Corvin és a Concordia filmgyárak, illetve a Pesti Napló híradói jelentetik számunkra az első ránk maradt magyar filmhíradókat.
Két rövid életű híradósorozat majdnem teljes egészében ránk maradt: Az Est Film (1918 szeptembere és 1919 márciusa között), illetve a Vörös Riport Film a Magyar Tanácsköztársaság idejéből. Rekonstrukciójuk – néhány tekercsnyi újonnan felfedezett snittnek köszönhetően – jelenleg is folyik. Ezek közül néhányat már látni is lehet a Filmhíradók 100 éve sorozatban.
Filmhíradók 100 éve – Az 1918/19-es forradalmak alatt készült híradók kópiát a forradalmak után, 1919-ben a Horthy-rendőrség lefoglalta, így azok szerencsés módon fennmaradtak. A Filmarchívum 2018/19 folyamán restaurálta a százéves felvételeket, és magyarázattal kísért kisfilmsorozatban rekonstruálta az őszirózsás forradalom és a Tanácsköztársaság alatt forgatott híradók eseményeit a legújabb kutatások alapján. A kisfilmeket – és a hozzájuk kapcsolódó cikkeket – itt lehet megnézni.
Az első államilag finanszírozott rendszeres filmhíradófolyam a Magyar Távirati Iroda keretében 1923-ban létrejött Magyar Film Iroda Rt. műhelyében készült, amely a következő év februárjától jelent meg Magyar Híradó néven. Az MFI 1931 októberében, a 398. híradó elkészítésével áttért a hangos technikára, s ezzel Anglia, Németország és Franciaország után Európában a negyedik állam volt, amely hangos filmhíradót állított elő.
A technika korszerűsítésével egy időben a híradószerkesztési-elv is megújult: fele részben külföldi eseményeket mutatott be, immár Magyar Világhíradó címen. A Kozma Miklós és Tőrey Zoltán vezette médiabirodalom a háború befejezéséig összesen 1084 híradószámot és megszámlálhatatlanul sok dokumentumfelvételt, kultúrfilmet és mozireklámot készített. Jól megszervezett filmcsere-osztályt működtetett, amely tömegével jutatta a világ országaiba a magyar politika eseményeiről, hírességekről és nemzeti sajátosságokról készült filmfelvételeit. Részben ennek, részben pedig az MFI legendásan gondos archiválási rendszerének köszönhetően, csak nagyon kis részben pusztultak el e két fontos évtizedet megörökítő híradófilmek.
Filmhíradók Online – Megtekinthető az összes heti híradó (1913-1991)
1945-48 között, a koalíciós években több cég gyártott híradókat. Az egykori MFI jogutódja, a Magyar Központi Híradó Rt. (MKH) 1945-ben készítette a Heti Hírek tíz számát. 1945 után rövid ideig több párt (Kisgazdapárt, Szociáldemokrata Párt) is jelentkezett híradóval, majd ez év júniusában a Kommunista Párt égisze alatt megindult a Mafirt Krónika (a Magyar Filmipari Rt. heti híradója), amelyből folyamatos számozással összesen 112 jelent meg. 1948-tól helyét és szerepét a Magyar Filmhíradó vette át, az Új Magyar Filmiroda készítésében. Ebben az évben államosították a filmipart, a Magyar Filmgyártó Nemzeti Vállalat egyesítette a filmszakma minden ágazatát – itt készültek a híradók is. A sorozatból folyamatos számozással 55 készült el, 1949 márciusáig. 1949 áprilisától jelent meg hetente a Magyar Filmhíradó évenként újraszámozott 52 száma. 1950-től a Magyar Híradó- és Dokumentumfilmgyárban készültek a magyar filmhíradók (kivételt csak az 1956 október vége és decembere közötti időszak jelentett, amikor a híradófilmgyártás szünetelt), egészen 1991-ig.
A heti híradókon kívül az elmúlt évtizedekben tematikus sorozatok (pl. sporthíradó, világhíradó, ifjúsági, megyei, bányászhíradó) és különkiadások is készültek. Ez utóbbiakat azonban a dokumentumfilmek között tartjuk nyilván. A magyar szerkesztésű anyagokon kívül az archívum állományában külföldi híradók is megtalálhatók (legnagyobb számban szovjet, de német, francia, amerikai, koreai híradószámok is).
Sporthíradók
Bár az 1924 és 1991 közötti heti mozihíradókban rendszeresen előfordultak sportriportok, a Magyar Híradó- és Dokumentumfilmgyár az 50-es évektől kizárólag sporteseményekre koncentráló tematikus híradófolyamot is indított. A hazai sportélet megannyi területe mellett számos külföldi híranyagból is szemléző Sporthíradókból 1952 és 1984 között összesen 202 db készült, először Magyar Filmhíradó Sporthíradója, majd Magyar Filmhíradó Sportmagazinja főcímmel.
A tudósítások összeállítói (csak néhány név a legismertebbek közül: Csőke József, Hildebrand István, Tóth János, Herskó Anna, Szepesi György, Peterdi Pál) elkísérték a magyar labdarúgó válogatottat külföldi szerepléseire, betekintettek a szakosztályok életébe, filmre vették olimpikonjaink edzőtábori felkészüléseit, ott voltak a hazai és nemzetközi világversenyeken, dokumentálták a sporttechnika, a sportegészségügy, a sportetika érdekes témáit, ahogy lelkesen kísérték figyelemmel az utánpótlás-nevelés, a tömegsport vagy épp a sportpropaganda aktualitásait.
Az összesen 1258 eseményt tartalmazó sporttörténeti gyűjtemény 2022-ben kutathatóvá vált az NFI – Filmarchívum Filmhíradók Online weboldalán.