Szívügye a régi filmek megmentése. Scorsese 75

Hetvenöt éves Martin Scorsese Oscar-díjas amerikai filmrendező.

New York olasz bevándorlók lakta részében született, asztmás gyermek lévén az utca helyett a mozikban töltötte idejét. A vallásos fiú papnak készült, és bár végül a film kedvéért otthagyta a szemináriumot, műveiben tetten érhető a hívő katolikus szellemiség. Rendezőként mindig a saját útját járta, így pályafutását végigkísérte a dilemma: hogyan maradhat szuverén egyéniség, miközben eleget tesz a producerek elvárásainak. Scorsese sajátos megoldást választott: afféle mesteremberként dolgozott megrendelésre is, majd gázsijából leforgatta saját filmjeit.

1973-ban tette le névjegyét az Aljas utcák című filmben, amelyben már együtt dolgozott egyik kedvenc színészével, Robert De Niróval, akivel összesen nyolc filmet forgatott. 1974-ben következett az Alice már nem lakik itt, amelynek címszerepéért Ellen Burstyn Oscar-díjat vehetett át (pontosabban az elfoglaltsága miatt távol maradt színésznőt maga Scorsese helyettesítette). Az igazi áttörést a Taxisofőr hozta meg számára. A vérfürdőbe torkolló film egy álmatlanságban szenvedő, ezért éjszakai sofőrként dolgozó vietnámi veteránról szól; a főszerepekben emlékezetes alakítást nyújtott Robert De Niro és a 12 éves prostituáltat alakító Jodie Foster.

1978-ban a legendás Band együttes búcsúkoncertjéről forgatta Az utolsó valcert, amely sokak szerint minden idők egyik legjobb koncertfilmje. A rendező később is vonzódott a zenéhez, így készített filmsorozatot a bluesról, dokumentumfilmet Bob Dylanről (No Direction Home), George Harrisonról (Living in the Material World) és a Rolling Stonesról (Shine a Light).

Érdekesség, hogy 1987-ben ő rendezte Michael Jackson Bad című videoklipjét; a hosszabb verzió 18 percig tartott, a tévékben a rövidebbet játszották. Fekete-fehérben készült az 1980-as Dühöngő bika Jake La Motta profi bokszoló tündökléséről és bukásáról. A szerep kedvéért Robert De Niro fél évig edzett, és közel húsz kilót hízott.

Scorsese legnagyobb vihart kavart alkotása az 1988-as Krisztus utolsó megkísértése, amelyben a hívő katolikus rendező vívódó, emberi Krisztust állított a nézők elé, aki a kereszten Mária Magdolnáról hallucinál. A jelenet miatt a katolikus egyház vallásgyalázónak minősítette a filmet, a premiert bombamerényletek kísérték.

Maffiatémát boncolgat a Nagymenők (1990) és a Kaszinó (1995) is: ezekben a felszín a ragyogás, a pénz és a gyönyörű nők, a mélyben azonban morális fertő rejlik, amely a hősök pusztulását okozza. Ezután néhány kevésbé sikeres alkotás következett (a dalai láma életéről készült, látványos Kundun című 1997-es filmeposz iránt a nézők kevés érdeklődést mutattak, a kínai kormány viszont a rendezőt kitiltotta Tibetből). Scorsese negyedszázadig dédelgette a világváros születését megéneklő New York bandái ötletét, a 2002-re elkészült film azonban a sztárparádé és a számtalan jelölés ellenére egyetlen Oscar-díjat sem kapott. A különc milliárdos Howard Hughes életét feldolgozó Aviátort 2004-ben tizenhárom Oscarra jelölték, de a szám balszerencsésnek bizonyult: „csak” hatot nyert el, és azok közül csak egy (a legjobb női mellékszereplő) tartozott a fontosabbak közé.

Martin Scorsese sokat tesz a világ filmörökségének megmentéséért is. 2007-ben Word Cinema Foundation néven alapítványt hozott létre, amelynek célja a régi, sokszor elfeledett, rossz állapotú, de értékes filmek megőrzésének és restaurálásának támogatása. Az alapítvány eddig 31 filmet újított fel és mutatott be szerte a világon, és filmmegőrzéssel kapcsolatos oktatási projekteket is szervez, sőt DIY megőrzési tanácsokkal is szolgál. A WCF finanszírozásával valósult meg 2010-ben a Scorsese által nagyra becsült magyar származású filmrendező, André de Toth (Tóth Endre) Két lány az utcán című filmjének restaurálása is, a Magyar Nemzeti Filmarchívum közreműködésével.

A rendező üzletileg és szakmailag legsikeresebb vállalkozása végül A tégla lett, a gengszterfilmért 2007-ben átvehette az áhított Oscar-díjat. A filmben a maffiafőnök a rendőrség maffiaellenes csoportjába, a zsaruk viszont hozzá építenek be fedett ügynököt. Scorsese 2009-ben Viharsziget címmel thrillert készített, majd leforgatta az HBO televíziónak a Gengszterkorzó című filmsorozatot. 2011-ben került a mozikba A leleményes Hugo című 3D-s családi kalandfilmje, amely elnyerte a Golden Globe-díjat, és mind a legjobb film, mind a legjobb rendező kategóriában jelölték az Oscar-díjra.

2013-ban egy parádés szereposztású tőzsdethrillerre vállalkozott A Wall Street farkasa címmel, olyan sztárokkal, mint Leonardo DiCaprio – akivel ez volt Scorsese ötödik közös munkája –, valamint az Oscar-díjas francia Jean Dujardin és Matthew McConaughey.

Scorsese 2010-ben a Berlinalén (forrás: Wikimedia Commons)

2016-ban megvalósította huszonöt éve dédelgetett álmát, és leforgatta a Némaság című filmjét, amelyben újra elővette már ismert és szüntelen visszatérő motívumait a hitről, szenvedésről, kételyről és Jézus alakjáról. Két portugál jezsuita misszionárius (a filmben Andrew Garfield és Adam Driver), mentoruk, Ferreira atya (Liam Neeson) nyomába erednek, hogy kiderítsék, mi történt vele Japánban a legnagyobb keresztényüldözések idején és vajon valóban megtagadta-e hitét a szenvedések között. Filmjének premierjét a Vatikánban tartották több száz jezsuita pap előtt.

Az idén kezdte forgatni Robert De Niro, Al Pacino és Joe Pesci főszereplésével a The Irishman című művét Frank Sheeranről, a maffia bérgyilkosáról, a film bemutatását 2019-ben tervezik. Leonardo DiCaprio oldalán szintén az idén kezdte meg a Theodore Rooseveltről szóló film előkészületeit.