A mai napon 30. alkalommal startol el a zágrábi fesztivál, amelyet a világjárvány miatt 48 év után nem júniusban, hanem szeptember végén rendeznek meg. Az alábbi írás dióhéjban áttekinti a fesztivál történetét a hazai animációs filmesek szemszögéből.

Míg a 1960-as években az animációs kisfilmeket még mozikban, illetve a televízióban is bemutatták (pl. kísérőfilmekként, illetve összeállításokban), az egész estés animációs filmek és a tévésorozatok 1970-es évekbeli elterjedésével az autonóm rövidfilmeket (az internet 2000-es évekbeli elterjedéséig) többnyire csak filmszemléken és -fesztiválokon lehetett megtekinteni. Viszont így a vasfüggönyön túlra is eljutottak olyan rangos fesztiválokra, mint Cannes-ba, vagy a nyugat-német Oberhausenbe, illetve a világ első animációsfilm-fesztiváljaira.

Modern edzésmódszerek. Ternovszky Béla, 1972 (forrás: NFI)

Az animációsoknak épp 60 éve, 1960 óta van kizárólag animációs filmekre szakosodott fesztiválja. A Francia Alpokban megrendezett Annecy-i Fesztivál azzal a céllal jött létre, hogy a Hollywoodban tömegével készülő animációs tömegfilmekkel szemben nyilvánosságot biztosítson a nem fősodorba illeszkedő, „anti-Disney”, innovatív animációs filmeknek és alkotóiknak. Az ASIFA, azaz a Nemzetközi Animációs Filmes Szövetség (Association Internationale du Film d’Animation) kezdeményezésére, az animációs művészet védőbástyáiként terjedtek el az annecy-ihoz hasonló animációs fesztiválok, előbb Európa-, majd világszerte.

Sisyphus. Jankovics Marcell, 1974 (forrás: NFI)

A Fekete-tenger román partján lévő üdülővárosban, Mamaiában 1966 és 1970 között – az annecyi eseménnyel vetésforgóban – három alkalommal tartottak animációs filmtalálkozót. Mamaiát 1972-ben váltotta a Jugoszlávia által rendezett Animációs Filmek Zágrábi Világfesztiválja, amelyet az 1953-ban alapított, világhírű rajzfilmjeivel iskolateremtő Zagreb Film stúdió szervezett, és így ma 

(A korabeli zágrábi filmek magas szakmai nívóját jelzi, hogy az első zágrábi fesztiválon a házigazda jugoszláv alkotók filmjei – pusztán udvariasságból – nem is szerepeltek, nehogy hátrtányos helyzetbe juttassák a többi országból érkező filmeket.) A zágrábi esemény nemzetközi szakmai jelentőségét mutatja, hogy a fődíjat elnyerő film bekerül az Oscar-díjra jelölhető alkotások közé.

Csönd. Orosz István, 1978 (forrás: NFI)

A világ első animációs fesztiváljai a nyolcvanas évek közepéig leginkább piknikszerű találkozókhoz hasonlítottak. Ezeknek a baráti, sőt családias jellegű szakmai rendezvényeknek kiemelt kultúr- és társadalomtörténeti jelentőségük volt, ugyanis a hidegháborús tömbpolitika által „keleti” és „nyugati” féltekére osztott világ szakemberei között biztosították az élő kapcsolatot. Miközben a szovjet blokk kultúrpolitikai vezetői fontosnak tartották, hogy saját filmjeik megmérettessenek a nyugati világ munkáival, a hétköznapokban egymástól szigorúan elzárt két világ évente néhány napra kinyílt az animációsfilm-készítők számára. A Kelet és Nyugat között hídként funkcionáló Jugoszláviába – a kommunista ország „különutas” politikája miatt – a nyugati országok állampolgárai számára könnyebb volt, a keletiek számára pedig nem volt olyan nehéz a beutazás, mintha nyugatra mentek volna. Ennek köszönhetően a Kádár-korszakban a zágrábi fesztiválra Magyarországról nemcsak a versenybe került filmek rendezői, de a stábtagok is eljuthattak, valamint a magyar írott és elektronikus sajtó is a helyszínről tudósított a rendezvényről.

Változó idők, Kovács István, 1978

Az 1970–80-as években valamennyi zágrábi fesztiválon képviseltette magát a magyar animáció és rangos elismerésekkel térhettek haza alkotóink. A produkciókban és díjakban is igencsak szűkös 1990-es évek után az utóbbi időszakban ismét elismerésekkel halmozzák el a magyar filmeseket, kivált a fiatal alkotók térnek haza díjakkal e nagy múltú fesztiválról.

Auguszta szépítkezik. Varga Csaba, 1984 (forrás: NFI)

A legelső, 1972-ben megrendezett zágrábi fesztivál zsűrijében Jankovics Marcell képviselte Magyarországot, de a zsűriben helyet foglalt a magyar származású John Halas/Halász János is. A fesztiválon retrospektív program keretében emlékeztek meg az 1971-ben elhunyt Macskássy Gyuláról, John Halas pályatársáról – az 1969-ben elhunyt cseh mester, Jiří Trnka mellett. A versenybe került filmek között Ternovszky Béla első rövidfilmje, a Nepp József forgatókönyvéből készült Modern edzésmódszerek című morbid humorú gegfilm dicsérő oklevelet kapott a legjobb történetért.

Take Me, Please! Hegyi Olivér, 2019 (forrás: NFI)

1974-ben magyar részről Gémes József rendező volt a zsűri tagja, a 3 percnél rövidebb filmek kategóriájában Jankovics Marcell remekműve, a Sisyphus kapta a fődíjat. 1976-ban nem tartottak fesztivált, az 1978-as eseményről viszont két magyar elsőfilmes rendező is díjjal térhetett haza: Orosz István Csönd című, Ady születésének 100. évfordulójára készített filmje a legjobb elsőfilmért járó elismerést, Kovács István Változó idők című műve a legszellemesebb filmért járó különdíjat kapta meg. 1980-ban Dargay Attila kapott meghívást a versenyfilmek zsűrijébe. Abban az évben Hernádi Tibor Animália című sorozatának Macska című epizódja a legjobb gyerekfilm-széria díját kapta. 1982-ben Baksa Tamás Nyugi című gyurmafilmjéért a legjobb elsőfilm díját ítélték oda, az erdélyi Szilágyi Zoltán Aréna című, a bukaresti Animafilm Stúdió égisze alatt készített filmje pedig a legjobb grafikai nyelvért járó különdíjat érdemelte ki. (Ebben az évben fődíjat nem osztott ki a zsűri.) 1984-ben Varga Csaba Auguszta-sorozatának Auguszta szépítkezik című epizódja a legjobb oktatási film díját kapta.

Ruben Brandt, a gyűjtő. Milorad Krstić, 2019 (forrás: NFI)

1986-ban Varga Csaba, majd 1994-ben Szilágyi V. Zoltán vett részt az előválogató zsűri munkájában. 1990-ben – Norman McLaren és Chuck Jones – után John Halas/Halász János munkásságát ismerték el életműdíjjal.

2000-ben Cakó Ferenc Labirintus című filmje kapott elismerő oklevelet. Az ezredforduló után, 2002 óta a diákfilmek külön versenyprogramban mutatkoznak be. A fesztivál első diákfilmeket elbíráló zsűrijébe Elekes Györgyi a 2002-es Kecskeméti Animációsfilm-fesztivál egyik szervezője, későbbi szociálpszichológus kapott meghívást.

A forrás és a torony. Kádár Melinda, 2020 (forrás: NFI)

A digitális technika térnyerésének következtében az animációs filmtermés megnövekedett száma miatt 2005 óta, azaz 15 éve az addigi kétévesről éves rendszerességre váltott a zágrábi fesztivál, ám tíz évig, 2014-ig évi vetésforgóban szerepeltek az egész estés animációk és a rövidfilmek.

2005-ben, az első, kizárólag egész estés produkcióknak szentelt zágrábi fesztiválon Gauder Áron Nyócker! című low-budget 3D-s animációs filmje Arany Zágráb-díjat kapott. 2006-ban Báron György képviselte Magyarországot a Nemzetközi Filmkritikusok zsűrijében, 2007-ben pedig Novák Erik, a Nyócker! producere kapott meghívást a zsűribe. Ebben az évben az Oscar-díjas M. Tóth Géza Tomi harca című, egész estés filmterve megnyerte a koprodukciós fórum fődíját.

Szimbiózis. Andrasev Nadja, 2020 (forrás: symbiosisfilm.com)

2007-ben az orosz Alekszej Alekszevnek a budapesti Studio Baestarts berkein belül készített zenés kisfilmje, a KJFG No 5. különdíjat nyert a nagyzsűritől, valamint a gyermekzsűritől, továbbá elnyerte a közönségdíjat is. 2011-ben Bánóczki Tibor A dzsungel (The Jungle) című magyar–angol koprodukcióban fejlesztett egész estés filmterve kapta meg a pitchfórum fődíját. 2014-ben a gyermekzsűri különdíjával térhetett haza Vácz Péter Nyuszi és Őz című filmje, valamint a nemzetközi zsűri különdíját kapta Ducki Tomek lengyel–magyar alkotó Lengyelországban készített kisfilmje, a Fürdő. Ducki a következő évben az amerikai Zhu számára készített Paradise Awaits című videoklipjével érdemelte ki a legjobb alkalmazott animáció díját.

Helfer. Szöllősi Anna, 2020 (forrás: NFI)

A díjat 2014 óta a fesztiválra legkiemelkedőbb diplomafilmeket nevező iskolának ítéli oda az előválogató bizottság. A budapesti Moholy-Nagy Művészeti Egyetem a londoni Királyi Művészeti Akadémia (Royal Academy of Art) és a jeruzsálemi Bezalel Művészeti Egyetem után harmadikként kapta meg e rangos kitüntetést.

2016-ban Bognár Éva Katinka Hugo Bumfeldt és Andrasev Nadja A nyalintás nesze című diplomafilmje került versenybe Zágrábban, utóbbi különdíjat kapott a diákfilmek zsűrijétől. 2018-ban ugyancsak a diákfilmek között Hegyi Olivér Take Me, Please! című filmje kapott elismerő oklevelet a zsűritől. 2019-ben Milorad Krstić Ruben Brandt, a gyűjtő című mozifilmjét a legjobb egész estés film díjával tüntették ki. Turai Balázs Róma bukása című magyar–horvát koprodukcióban készített rövidfilmje a horvátországi gyártású alkotások versenyében kapott különdíjat.

Pá, kis panelom! Darabos Éva, 2020 (forrás: NFI)

Zágrábban idén női alkotók képviselik a magyar animációt: Andrasev Nadja magyar–francia koprodukcióban készített Szimbiózis című animációja, amely egy megcsalt fiatal nő rendhagyó módon láttatott története, a rövidfilmek versenyében szerepel. A diákfilmek között három MOME diplomafilm is bemutatkozik: Darabos Éva Pá, ki panelom!, Kádár Melinda A forrás és a torony, valamint Szöllősi Anna Helfer című alkotása.

A nemzetküzi zsűri tagjai között is ismét lesz magyar alkotó, Bucsi Réka filmrendező fog ötödmagával dönteni az idei fesztivál díjairól.

Az idei fesztivál kiemelt retrospektív programjában is a magyar animációs filmeké a főszerep, amelyről ebben a cikkben adtunk hírt.

A fesztivál honlapja