A Nemzeti Filmintézet idén szeptember 21. és 26. között már negyedik alkalommal rendezi meg Budapest legnagyobb nemzetközi filmfesztiválját, a Budapesti Klasszikus Film Maratont. A különleges filmfesztivál hat napja alatt, több fővárosi helyszínen, öt tematikus blokkban, hetvennél is több frissen restaurált klasszikus filmet láthat a közönség.

A Nemzeti Filmintézet több nagyszabású eseménnyel is ünnepli az idén 120 éves magyar filmet. Idén nyáron életre hívták a Magyar Mozgókép Fesztivált, a Ludwig Múzeumban 2021. november közepéig látható a magyar filmtörténet nagyszabású áttekintése, a Nagylátószög című kiállítás, szeptember 21-én este az Uránia Nemzeti Filmszínházban pedig a 4. Budapesti Klasszikus Film Maraton nyitógálán is a jubileumot ünneplik. A gálán levetítik – az 1896-os Lumière-filmekből összeállított válogatásban – az első Magyarországon készített filmfelvételeket; az első magyar film, A táncz, születéséről készített animációs dokumentumfilmet, és Korda Sándor 1918-ban készült kultikus némafilmjének, Az aranyember-nek a digitálisan restaurált (2K) változatát, a Farkas Bence zeneszerzésével és a Győri Filharmonikus Zenekar előadásában* készült zenei kísérettel.

A Maraton idén öt blokkban - Hommage, Fókuszban, Magyarok Hollywoodban, Magyar szem, Nyitott archívumok - mutatja be a nagyközönségnek a frissen restaurált klasszikusokat és filmritkaságokat.

A 4. Budapesti Klasszikus Film Maraton további helyszínei az Uránia Nemzeti Filmszínház, a Toldi mozi, a Budapesti Francia Intézet és a Müpában a Ludwig Múzeum.

A magyar film születése – A táncz 1901 (forrás: NFI)

Káel Csaba a magyar mozgóképipar fejlesztéséért felelős kormánybiztos, a Nemzeti Filmintézet igazgatóságának elnöke kiemelte: „A magyar film születésének 120. jubileuma a Nemzeti Filmintézet teljes idei évét meghatározza, ennek égisze alatt szervezzük a Budapesti Klasszikus Film Maratont is. A filmfesztiválunkon újra együtt ülhetünk be a mozikba és a szabadtéri vetítésekre, hogy a magyar és nemzetközi filmkincs legjavát élvezzük.”

„A tavalyi Klasszikus Film Maratonnak el kellett maradnia a pandémia miatt. A mozikon és a moziba járás hagyományán is nagy sebet ejtett ez a nehéz időszak. E kettő és a halhatatlan filmklasszikusaink iránti szeretet miatt találkozzunk szeptemberben ismét a nagyvászon előtt!” – mondta Ráduly György a Nemzeti Filmintézet filmarchívumának igazgatója.

A Maraton Hommage válogatása minden évben a nemrég elhunyt alkotók előtt tiszteleg. Idén Törőcsik Marira, Jankovics Marcellra, Tóth János kinematográfusra és Bertrand Tavernier francia filmrendezőre emlékeznek. Törőcsik Mari, a legendás színésznő szinte megszámlálhatatlan filmben szerepelt, a játéka, a személyisége mindenkinek emlékezetes marad. Ő az egyetlen magyar színésznő, aki elnyerte a Cannes-i Nemzetközi Filmfesztivál legjobb női alakításért járó Arany Pálma díját. A Maratonon megcsodálhatjuk filmbeli kamaszlányként (Kölyök), szeretetéhes cselédlányként (Édes Anna), dívaként (Déryné, hol van?) és tragikus antik hősnőként (Szerelmem, Elektra) is.

(forrás: NFI)

Jankovics Marcell világszerte elismert rendező, a magyar animáció egyik legjelentősebb művésze volt. Varázslatos animációs filmjei minden generációnak örömet okozó, meghatározó alkotások, amelyeket szabadtéren és az Urániában, restaurált képpel és hanggal élvezheti a közönség. A cannes-i Arany Pálma-díjas és Oscar-díjra jelölt rendező Ének a csodaszarvasról és János vitéz című alkotásait vetítik a Maratonon.

Jancsó Miklós az Allegro Barbaro forgatásán (fotó: NFI/Szóvári Gyula)

A Klasszikus Film Maraton idei fókuszában három kerek alkotói évfordulót ünneplünk  – Jancsó Miklós 100, Huszárik Zoltán 90 és Mészáros Márta 90 –, valamint két animációs alkotóról, Reisenbüchler Sándor és Halász János (John Halas); valamint az avantgárd Moholy-Nagy Lászlóról emlékezünk meg. Mindannyian markáns hangú, erős egyéni látásmóddal rendelkező művészek, filmjeik az egyetemes filmtörténet klasszikusai. A Klasszikus Film Maraton Jancsó Miklós 100 válogatása a rendező különböző korszakainak emblematikus filmjeit mutatja be mind a négy helyszínén.

Goldie Hawn és Zsigmond Vilmos az Oscar-gálán 1978-ban, Zsigmond Vilmos a Harmadik típusú találkozásokért kapott Oscar-díjával.

A nagy hagyományú magyar operatőri „iskola” alkotói az elmúlt 120 évben külföldön is letették a névjegyüket. Rájuk koncentrál a Maraton Magyar szem című, hagyományteremtő válogatása. A szekció nézői idén Zsigmond Vilmos, Hildebrand István, Koltai Lajos és Rudolph Maté szemével láthatják a világot.

A Magyarok Hollywoodban válogatás Hollywood gazdag magyar örökségéből szemezget: levetítik a Trauner Sándor díszlettervező Oscar-díjjal jutalmazott közreműködésével készült Legénylakást, a László Miklós műve alapján készült Saroküzletet, a Lengyel Menyhért darabjából forgatott Lenni vagy nem lenni-t, Joe Pasternak Örök Éva című vígjátékát, a Lugosi Béla által megformált Drakulát és természetesen Kertész Mihály első számú klasszikusát is, a Casablancát.

Trauner Sándor

A Nyitott archívumok programja izgalmas betekintés a filmgyűjtemények munkájába. A program az európai filmarchívumok restaurált, ritkán látható, fontos alkotásait mutatja be. Vágtathatunk az 1920-as évek motorosaival az Alpokban (Motorral a felhők felett), tanulhatunk Orson Wellestől a hamisításról (H, mint hamisítás), leeshet az állunk George Pal reklámanimációitól, és gyönyörködhetünk a zenével kísért némafilmekben.

János vitéz (forrás: NFI)

A nézők óriásvásznon láthatják Jancsó Miklós teljes körűen restaurált remekművét, a Szegénylegények-et, Jankovics Marcell grandiózus János vitéz-ét, a ritkán látható közönségkedvenc Az óceánjáró zongorista legendája című filmet, valamint részünk lehet Harmadik típusú találkozások-ban is.

A Budapesti Klasszikus Film Maraton vetítéseihez nemzetközi szakmai programok, könyvbemutatók, előadások, közönségtalálkozók, kiállítások, zenei és gyermekprogramok is kapcsolódnak.

*„A zenemű a 2020-as Müpa Zeneműpályázat díjazottja. A felvétel a Müpa, valamint a Bartók Tavasz együttműködésével valósult meg.”