Lengyel zsidó és orosz bevándorlók gyermekeként született Párizsban Raimund Roman Liebling néven, a család három év múlva költözött Krakkóba. A második világháború idején deportálták őket, s bár a kisfiút sikerült megszöktetni, anyját elvesztette, apjával pedig csak a háború után találkozott újra. Műszaki tanulmányai után színésznek állt, majd a lódzi filmművészeti főiskola rendezői szakát végezte el. 1961-ben készített első játékfilmjét, a Kés a vízben című lélektani-szerelmi drámát Oscar-díjra jelölték, de az alkotás politikai felhangjai miatt téma volt a kommunista párt központi bizottságának ülésén is. Polanski ezután külföldön dolgozott: Nagy-Britanniában horrort (Iszonyat) és thrillert (Zsákutca) forgatott, előbbivel elnyerte a Berlinale Ezüst Medve díját.

Leon Niemczyk és Jolanta Umecka lengyel színészek Roman Polanski első, Kés a vízben című filmjének egyik jelenetében (forrás: MTI/EPA)

1967-ben Hollywoodban készítette a Vámpírok bálja című horror-vígjátékot, amelyben felesége, Sharon Tate oldalán a főszerepet is eljátszotta, majd a Rosemary gyermeke című horrort, amely a műfaj klasszikusa lett. A rémségek azonban a való életben folytatódtak: 1969-ben terhes feleségét lemészárolta a Charles Manson követőiből álló banda. A megrendült rendező a munkába menekült: 1971-ben forgatta a szöveghű és művészileg tökéletes, de kegyetlen és véres Macbethet, 1974-ben a 11 Oscar-díjra jelölt, de csak a forgatókönyv kategóriában diadalmaskodó Kínai negyedet, amelyet A lakó című fekete komédia követett. Egy kiskorú megrontásának vádja miatti kényszerből Európába költözött Polanski 1979-ben készítette el Tess címmel az Egy tiszta nő című Thomas Hardy-regény filmváltozatát a tizenhét éves Nastassja Kinskivel a főszerepben. Ezután forgatott krimit Harrison Forddal (Őrület) és kaland-vígjátékot Walter Matthauval (Kalózok). Keserű hold című erotikus thrillerének főszerepét harmadik felesége, Emmanuelle Seigner játszotta, 1994-ben zajos kritikai sikert aratott A halál és a lányka című thrillere.

Roman Polanski 1980-ban (forrás: MTI/SVO)

2002-ben mutatták be a varsói gettóban játszódó A zongorista című filmjét, amely a holokausztot Wladyslaw Szpilman zongoraművész memoárja alapján dolgozta fel, az alkotásért első francia rendezőként tüntették ki az Oscar-díjjal. A kitüntetést azonban nem vehette át, mert azonnal elfogták volna, amint amerikai földre lép, az aranyszobrocskát Harrison Ford Franciaországban nyújtotta át neki. Polanski ezt az önéletrajzi elemekkel átszőtt alkotást tartja legjobb munkájának, amelyért egyebek közt a cannes-i filmfesztivál Arany Pálma, a brit filmakadémia BAFTA-, valamint a francia César-díjat is megkapta. Nevéhez fűződik a Twist Olivér című népszerű Dickens-regény sorban tizenharmadik megfilmesítése. A Szellemíró című politikai thrillerért 2010-ben megkapta a Berlinale legjobb rendezőnek járó Ezüst Medve díját, majd az Európai Filmakadémia legjobb rendezésért járó díját is. 2011-ben parádés szereposztású vígjátékot forgatott Yasmina Reza francia írónő Az öldöklés istene című színdarabja alapján. 2013-ban mutatták be első francia nyelven forgatott filmjét: a mazochizmus névadója, Leopold von Sacher-Masoch osztrák író A bundás Vénusz című regényének adaptációjában felesége játszotta a főszerepet, Polanski pedig újra elnyerte a legjobb rendező César-díját. Az Oscar-díj francia megfelelőjének számító elismerést rendezőként eddig példa nélküli módon négyszer, forgatókönyvíróként pedig kétszer is átvehette. Tavaly őt kérték fel a díjátadó gála vezetésére, de feminista szervezetek tiltakozásai miatt a rendező ezt mégsem vállalta el. Legutóbbi munkája, az Igaz történet alapján című, Delphine de Vigan írónő regénye alapján készült thriller megosztotta a közönséget és a kritikát is. Pályafutása során rendezett reklámfilmet és videoklipet is, 1981-ben Párizsban színpadra állította Peter Shaffer Amadeusát, amelyben maga is játszott. Filmes terveiről tudni, hogy hosszú ideje dolgozik egy alkotáson a Dreyfus-ügyről, amelyet Lengyelországban szeretne forgatni.

Roman Polanski, felesége, Emmanuelle Seigner színésznő és Mathieu Amalric a La Venus a la Fourrure vetítésén a 66. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon 2013. május 25-én. (forrás: MTI/EPA/Ian Langsdon)

A rendező 1977-ben nem filmes munkája miatt szerepelt a lapok címoldalán: az Egyesült Államokban letartóztatták, és bíróság elé állították egy tizenhárom éves kislány megrontásának vádjával, de még az ítélethirdetés előtt Franciaországba menekült. Jóllehet áldozata azóta többször hangoztatta, hogy megbocsátott a rendezőnek, az elfogatóparancs azóta is érvényben van ellene. A lengyel és francia állampolgárságú rendezőt 2009-ben ennek alapján tartóztatták le, amikor a zürichi filmfesztiválra érkezett, de egy évig tartó jogi huzavona után az alpesi ország elutasította kiadatását. Az amerikai hatóságok azóta többször is sikertelenül kérték a liliomtiprással vádolt Polanski kiadatását Varsótól, mert a rendezőnek felrótt bűncselekmény Lengyelországban már elévült. Ügye a mai napig nem zárult le hivatalosan a tengerentúlon, s az elmúlt évben több nő is előállt azzal a váddal, hogy évtizedekkel korábban rajtuk is erőszakot követett el. Ezek a vádak igencsak megtépázták nimbuszát, s idén májusban az amerikai filmakadémia, amelynek 1969 óta volt tagja, a Weinstein-botrányt követően elfogadott új viselkedési szabályzatára hivatkozva kizárta tagjai sorából.