Amennyire divatos és trendi manapság – legalábbis a felszínen – mindenütt a „női szálat” keresni, annyira feltáratlan, sőt olykor gyakran egészen ködbe vész a női filmalkotóknak az elmúlt 120 év magyar filmgyártásában betöltött szerepe, alkotói életútjuk állomásai, pontos filmográfiájuk. A 2000-es évek elején Szilágyi Erzsébet: Filmrendezőnők a magyar és egyetemes filmtörténetben című tanulmányában 1979-ig próbálta feltérképezni és számszerűsíteni a női alkotók arányát, jelenleg pedig az ELTE Filmtudományi Tanszéken néhány éve indított Nők a magyar filmben című kutatási projekt tesz kísérletet a hiányzó adatok összegyűjtésére, pontatlanságok feltárására, precíz filmográfiák összeállítására.  

Kornai Margit és Balogh Béla (forrás: Szepes Mária Alapítvány)

A némafilm korszakban a nők jórészt névtelenül vagy alárendelt szerepben kapcsolódtak be a filmgyártásba. Kivételt képez ez alól Kornai Margit (1883–1953) az első magyar női producer pályája, aki férjével, Balogh Béla filmrendezővel több, mint 60 film születésénél játszott kezdeményező és meghatározó szerepet, jóllehet neve a széles közönség számára teljesen ismeretlen maradt; vagy Mattyasovszky Ilona, a némafilm-korszak egyik ragyogó színészcsillaga és életművésze, aki nála 15 évvel fiatalabb férje, Bolváry Géza rendezői karrierjét is energikusan és lehetetlent nem ismerve egyengette – valóban a nemzetközi siker irányába. 

Középen Mattyasovszky Ilona, az Egy fiúnak a fele című Bolváry Géza filmben (fotó: NFI)

A hangosfilm korszakban, 1930 után, a nők elsősorban szcenárium-, azaz forgatókönyvíróként működik közre a korszak több sikerfilmjének létrehozásában: többek között Zsigray Julianna (Tóparti látomás, 1940; Halálos csók, 1942; Fiú vagy lány?, 1944); Kornai Margit lánya, később férje neve után Szepes Mária, Orsi Mária álnéven (Tomi, a megfagyott gyermek, 1936; Háromszázezer pengő az utcán, 1937; Ne kérdezd ki voltam, 1941) és Tormay Cécile (Hegyek lánya, 1942) írásaiból is készül film. Gyártásvezetőként, filmes vállalatok vezetésében aktív részt vállal Hausz Mária (Hausz Mária Filmkölcsönző és Filmgyártó Kft.), Kokas Klára díszlet-és jelmeztervező, producer (Kokas Film), Szentpály Istvánné Lobmayer Alice (Atelier), és dr. Vitéz Miklósné Vadász Elza, akiről kevesen tudják, hogy olyan korszakos filmsikerek, mint a Meseautó, a Mágnás Miska vagy a Ludas Matyi gyártásvezetője volt. Ebben az időszakban már három rendezőnő is készít egy-egy filmet: Dr. Balázs Mária (Pókháló, 1936), Nagy Tiborné Riedl Klára (a mezőkövesdi és hortobágyi parasztok között játszódó, dokumentarista elemekkel egybeszőtt Isten tenyerén-t, 1940) és Zsindelyné Tüdős Klára (Fény és árnyék, 1943).

Zsindely Ferenc államtitkár és felesége, Tüdős Klára (Film Színház Irodalom, 1938; Wikipédia)

Az ötvenes években Máriássy Judit és Palotai Boris több film írásában is részt vettek, a filmgyár alkalmazottai voltak, de női rendező pályája a játékfilmgyárban ebben az időszakban még nem indult. A flmrendező feleségek (Máriássy Judit, Szemes Mariann) mellett a filmművészeti főiskola dramaturg szakán végzett írónők (Galgóczy Erzsébet, Tóth Zsuzsa, Bíró Zsuzsa) is írtak filmeket. 

Máriássy Judit, Máriássy Félix és kisfiuk

Hivatalosan hosszú ideig „a” női rendező az első magyar női híradóriporter, Kolonits Ilona volt, aki több mint 500 filmriportot készített világszerte, és több mint 100 dokumentum, ismeretterjesztő és sportfilmet rendezett. A filmtudományok kandidátusa is volt, Garai Erzsébettel és Bíró Yvette-tel együtt az első három magyar filmművészet terén doktorált kandidátus nő egyike.

Kolonits Ilona a Felszabadulásunk című film forgatásán a Tímár utcai általános iskolában, 1955-ben (MTI Fotó/Keleti Éva)

Ebben az időszakban indult több később jelentőssé váló rendezőnő, Mészáros Márta, Elek Judit, Gyarmathy Lívia és Zsurzs Éva pályája. A rendezőnők (Gyarmathy Lívia, Elek Judit, Szalai Györgyi, Szántó Erika) forgatókönyveket is írtak férfi rendezők számára.

Zsurzs Éva az Abigél című film jelenetét állítja be, 1977 (forrás: MTI Fotó: Friedmann Endre)

Zsurzs Éva minden filmjét a televízióban készítette, de a nagy sikerre való tekintettel a mozik is bemutatták alkotásait (Férjhez menni tilos, 1963, A koppányi aga testamentuma, 1967, A fekete város, 1971). A Szabó Magda regényéből készült, leányiskolában játszódó Abigél népszerűsége máig töretlen.

Kovács Kati az Eltávozott nap című Mészáros Márta-filmben, 1968 (MTI Fotó: Friedmann Endre)

Mészáros Márta Moszkvában kapott filmrendező diplomát 1956-ban. Híradókat, dokumentumfilmeket rendezett Bukarestben, majd Budapesten. Minden filmjében a női sorsok, magatartásformák, a környezet és az egyén konfliktusa, a nehéz helyzetekben hozott döntések születési folyamata izgatta. Itthon is sikert arattak filmjei, de az 1970-es évtizedben a feminista mozgalom Nyugaton érdeklődéssel figyelte munkásságát, és szinte a legismertebb magyar rendezővé tette. Sajátos női nézőpontja, öntudatos női hősei, a férfi-nő kapcsolat mély és őszinte ábrázolása a legnagyobb díjakat hozta el neki Cannes-ban és Berlinben: az Örökbefogadást Berlinben Arany Medve-díjjal, a Napló gyermekeimnek-et a Cannes-ban a zsűri nagydíjával jutalmazták. Legfontosabb filmjei: Eltávozott nap, Holdudvar (1968), Szép lányok ne sírjatok (1970), Örökbefogadás (1975), Kilenc hónap (1976), Napló sorozat (1983-99), Örökség (1980).

Jancsó Miklós és Mészáros Márta gyermekeikkel, 1967 (MTI Fotó/Friedmann Endre)

A vegyészmérnök Gyarmathy Lívia pótfelvételivel került a mára legendássá vált, Herskó János-indította dokumentumfilmes osztályba, amit már diplomával rendelkezők számára hirdettek meg. Hatszázan jelentkeztek, ebből két főt vettek fel: Simó Sándort és őt, az egyetlen nőt. 1964-ben kapott rendezői diplomát, és azonnal a MAFILM-hez került. A társadalom perifériájára szorultakról, a magukra maradottakról készítette filmjeit. Első játékfilmje, az Ismeri a szandi-mandit? (1969) szerte a világon nagy sikert aratott. Groteszk szemléletmódja, szociografikus hitelessége máig élvezhetővé teszi a filmet. Az Európai Film Akadémia két ízben is jutalmazta: 1989-ben a recski munkatáborról férjével készített dokumentumfilmje, 2000-ben pedig A mi gólyánk nyerte el a legjobb rövidfilm díját. Gyarmathy nem különböztet meg „női” és „férfi” filmet; véleménye szerint minden azon múlik, hogy látják-e a kollégák, komolyan akar valaki filmet csinálni, van-e elképzelése arról, mit és hogyan szeretne. Soha nem érezte magát amiatt hátrányban, hogy nő, ellenkezőleg, mindig segítséget kapott a túlnyomórészt férfiakból álló stábtól. Gyarmathy Lívia férje, Böszörményi Géza közösen kaptak Kossuth-díjat (2000), és együtt lettek a Magyar Mozgókép Mesterei (2004). 

Gyarmathy Lívia 1968-ban (MTI Fotó/Friedmann Endre)

Lányuk, Böszörményi Zsuzsa Balázs Béla-díjas rendező az Egyszer volt, hol nem volt... című filmjével, melyben egy állami gondozott kislány és nevelőszülője kapcsolatának kialakulását mutatta be, a legjobb külföldi dokumentumfilmnek járó diák Oscart nyerte el (1991). Az ő generációjához tartoznak olyan alkotók, mint Sós Ágnes dokumentumfilmrendező, aki mind a követő-, mind a portréfilmek területén letette névjegyét (Teri nagyi, 2003, Őrült szerelem ez, 2008). Ő készítette az első HBO-s magyar dokumentumfilmet (Láthatatlan húrok, 2001), amely a zenész Pusker-nővérek rendhagyó történetét mutatta be. Legnagyobb közönségsikert 2013-as Szerelempatak című alkotása aratott, amelyben idős parasztasszonyok és -férfiak tekintenek vissza szexuális tapasztalataikra. Neki köszönhetjük a Budapest International Documentary Festivalt (BIDF), hazánk egyik legnagyobb nemzetközi dokumentumfilmes fesztiválját is, amit 2014-ben alapítottak Balogh Ritával.

Ember Judit (fotó: Hegyi Gábor)

Ember Judit a legtöbb betiltott magyar film rendezőjeként vált ismertté. Herskó János osztályában szerzett filmrendező diplomát 1968-ban. Filmjei kevés pénzből készült független filmek, a történelem viharában áldozattá váló emberek egyéni tragédiáit, a hatalommal való szembenállás példázatait mutatják be. A Határozat (1972), a Tantörténet (1974), a Pócspetri (1982) vagy a Menedékjog (1988) csak a rendszerváltás után kerülhettek küzönség elé. 

A hetvenes években a kortárs képzőművészet egyik legeredetibb, nemzetközi szinten is magasan jegyzett alkotóegyénisége, Maurer Dóra a Balázs Béla Stúdióban készített experimentális filmeket. Mérei Ferenc tanítványa, a szociálpszichológus  Vas Judit rejtett kamerás (operatőr: Herskó János felesége, Herskó Anna) pedagógiai ismeretterjesztő filmeket készített.

Herskó Anna, az első magyar női diplomás operatőr, 1949 (forrás: Fortepan/Jászai Sándor)

Elek Judit, a Balázs Béla Stúdió első nemzedékének meghatározó alakja a híres Máriássy-osztályban végzett rendezőként 1961-ben, rendezői diplomáját is csak azután kapta meg, hogy első sikeres filmjei, a Meddig él az ember? és a Sziget a szárazföldön nagy sikerrel járták be a nemzetközi filmfesztiválokat.

Fekete Ibolyát kivételes témaérzékenysége emeli a legjobbak közé. A filmszakmába forgatókönyvíró-dramaturgként került, majd a rendszerváltás eseménydús, változásteli idejét előbb dokumentumfilmben (Berlinből Berlinbe, 1990, Az Apokalipszis gyermekei, 1992), majd játékfilmben örökítette meg. Utóbbi, a Bolse vita, 1995-ös elkészülte után számos európai fesztiváldíj (Szocsi, nagydíj, Angers, fődíj, stb) mellett Európa Filmdíjban is részesült. A délszláv háborúban játszódó Chico (2000) című alkotását egyebek (magyar filmkritikusok díja, a filmszemle fődíja) mellett a Karlovy Vary Filmfesztiválon a legjobb rendezésért járó Glóbusszal is jutalmazták. Több generáció női szempontjából örökítette meg a 20. század közép-európai történelmét Anyám és más futóbolondok a családból című nagy sikerű önéletrajzi családtörténetében.

Szabó Ildikó (MTI Fotó: Friedmann Endre)

Szabó Ildikó pályája kezdetén csaknem harminc játékfilmben szerepelt (Szeressétek Odor Emíliát!, 1970, Sárika, drágám, Hangyaboly, 1971). A filmezés gyakorlati része is érdekelte (hét film jelmezeit tervezte is), Locarno-ban bemutatott Hótreál (1988) című, Sándor Pállal közösen írt első nagyjátékfilmje ugyanakkor a szerzői-művészfilmes hagyományokhoz csatlakozott. Az 1993-as Gyerekgyilkosságok, ami két magányos gyerek tragédiába torkolló kapcsolatát a Csáth-novellák drámai tónusában ábrázolta, a Magyar Filmszemle díjai mellett  Cannes-ban (Fipresci-díj) és Cottbusban is jutalmazták. A magyar film nőábrázolásában mérföldkőnek tekinthető Csajok (1996) a rendszerváltással járó perspektívaváltást rögzíti történelem alatti, ezúttal „feleség” szemszögből, három elképesztő alakítással (Udvaros Dorottya, Eszenyi Enikő és Szalay Mariann). 

Napjaink egyik legelismertebb, összetéveszthetetlenül egyedi hangú magyar filmrendezőnője Enyedi Ildikó Balázs Béla-díjas, érdemes művész, aki több mint negyven hazai és nemzetközi díjat tudhat magáénak. Balázs Béla Stúdió-beli kísérleti filmeket követően nemzetközi karrierje Az én XX. századom (1988) című filmjével indult. A fekete-fehérben forgatott alkotás, mely egy ikerpár történetén keresztül ábrázolta a 19. század végének életérzését, számos rangos díj mellett Cannes-ban a legjobb elsőfilmnek járó Arany Kamerát is elnyerte. Velencében mutatkozott be a Bűvös vadász (1994) és a Tamás és Juli (1997), Locarnóban a Simon mágus (1999, a Zsűri különdíja). A két öntörvényű ember egymásra találását ábrázoló Testről és lélekről (2017) előbb a Berlinale zsűrijét bűvölte el (Arany Medve), majd az Oscar-shortlistre is fölkerült. A 2021-ben bemutatott A feleségem története című nemzetközi szuperprodukciójában régi tervét valósította meg, amikor filmre adaptálta Füst Milán regényét. Az egészen más, „alkalmazott rendezői” kvalitásokat kívánó televíziós színtéren is hibátlanul teljesített: az HBO Terápia sorozatának magyar változatát vitte sikerre (Gigor Attilával).

Az 1970-esek nemzedékéből Groó Diana szép nemzetközi sikereket ért el portré-, és képzőművészeti dokumentumfilmekkel, s eddig két játékfilmet készített. 2013-as, Regina című doku-fikciójában egyetlen portréfotó alapján, archív filmek segítségével lebilincselően, bravúros munkával mutatja be az első rabbinő élettörténetét (vágó: Mógor Ágnes). Kocsis Ágnes ugyan mindössze négy rövid-, és három egészestés játékfilmet tudhat maga mögött, ennek ellenére minden alkotása nemzetközi figyelmet és elismeréseket hoz alkotójának (Pál Adrienn, 2010, Cannes, Un certain regard, legjobb film).

A 2000-es évektől a női rendezők jóvoltából markáns, új elbeszélésmódokat figyelhetünk meg mind a dokumentum-, mind a játékfilmek terén, amelyek mellett javarészt női producerek bábáskodtak. Ugrin Julianna producer (Éclipse Film) Almási Tamás két alkotása mellett (Tititá, 2015, Folyékony arany, 2019) olyan dokumentumfilmeket segített tető alá hozni, mint az Egy nő fogságban (Tuza-Ritter Bernadett, 2017) vagy a Könnyű leckék (2018, Zurbó Dorottya), s a 2017-es Kincsem (rendező: Herendi Gábor) szuperprodukciónak is egyik producere volt.

László Sára (Campfilm) producer a 3 esküvő (2009) sikere óta számos nemzetközi partnerrel (HBO, ARTE, ZDF, CNC, JBA Production stb.) működött együtt. Elsősorban dokumentumfilmeket készít (Káin gyermekei, A létezés eufóriája, Másik Magyarország, Anyáim története), de Nagy Dénesnek is kezdetektől fogva producere, így az – egyebek mellett – Ezüst medvével is díjazott Természetes fény (2021) producere is volt.

Borbély Alexandra, Enyedi Ildikó és Mécs Mónika a 2018-as Oscar-átadás előtt Los Angelesben (MTI/EPA/Mike Nelson)

Mécs Mónika (Inforg-M&M Film) a rendszerváltás eseményeit dokumentáló Fekete Doboznál kezdett. Férjével alapított produkciós cége első nagy sikere a Konyec – Az utolsó csekk a pohárban volt (Rohonyi Gábor, 2007). Számos magyar közönségfilmet gyártottak, de társproducerként szerzői filmeket is készítettek (Csicska, Till Attila, 2011; Bibliothèque Pascal, Hajdu Szabolcs, 2010). Az Inforg Stúdióval Fliegauf Bence Tejút (2007)-ja óta dolgoznak együtt, a két produkciós cég egyesülés utáni első filmje a 2012-ben a Berlinalén Ezüst Medve díjat kapott Csak a szél volt, szintén Fliegauf rendezésében. 2017-ben ugyancsak ők készítették Enyedi Ildikó Testről és lélekről című, Arany Medve-díjas, Oscarra nominált művét. Mécs volt a vezető producere az Akik maradtak című Tóth Barnabás-alkotásnak is, ami 2019-ben az Oscar shortlistre is felkerült.

A női alkotók a magyar animáció legújabb hullámában is meghatározóak. Bucsi Réka egyike a magyar animáció 2010-es években jelentkező új generációjának, akik a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemen tanultak, és nagyon hamar bekerültek a nemzetközi élvonalba (a Symphony no. 42 bekerült az Oscar-díj tízes listájába). Tóth Luca Superbiája a fiatal női animációsfilm-rendezők társadalomkritikus rövidfilmjeinek egyik legmarkánsabb darabja. A Superbia mellett Kreif Zsuzsanna és Zétényi Borbála Limbo-Limbo Travel című szatirikus filmje tematizálta a társadalmi nemekhez kötődő szerepelvárások kritikáját. A férfi-női, hatalomalapú szexualitás stilizált ábrázolása Lovrity Anna Kata Vulkánsziget (2016), Wunder Judit Kötelék (2016) és Andrasev Nadja A nyalintás nesze (2016) és Szimbiózis (2019) című filmjeiben jelenik meg.

A nyalintás nesze (r: Andrasev Nadja, 2016)

2018-ban mutatták be Szilágyi Zsófia első nagyjátékfilmjét, az Egy napot, ami egy negyvenes, háromgyerekes nő egy napjában mutatja meg nemcsak azt a stresszt, ami a dolgozó anyák osztályrésze, de azt is, milyen nehéz egyszerre eleget tenni a munkahely és a magánélet elvárásainak. A producerek Pataki Ági és Kenesei Edina voltak (koproducer: Kovács Gábor és Romwalter Judit). 

A volt fotómodell, Pataki Ági a 2000-es évek elejétől kezdve férjével, Kovács Gábor producerrel együtt készít filmeket, kiemelkedő kasszasikereket éppúgy (Üvegtigris), mint fontos művészfilmeket (Fliegauf Bence, Hajdu Szabolcs, Mundruczó Kornél, Horvát Lili, Kocsis Ági), emellett 2011-től a Független Producerek Szövetségének alapító ügyvezetője is. 

Muhi Klára filmkritikus, filmtörténész Hartai Lászlóval közösen írt Mozgókép és médiaismeret című tankönyvsorozata az 1990-es évek vége óta segíti a filmes oktatást. Kismonográfiák (Herzog, Fellini) és interjúkötetek (Herskó) mellett dokumentumfilmeket is rendez, s olyan filmek forgatókönyveit köszönhetjük neki, mint a Brazilok (M. Kiss Csabával, 2017), vagy az Akik maradtak (Tóth Barnabással, 2019). Férje Muhi András producer, lánya Muhi Zsófia casting director, fia Muhi András Pires dokumentumfilmrendező, filmforgalmazó.

Deák Kristóf  és Udvardy Anna a 2017-es Oscar-gálán (MTI/EPA/Paul Buck)

Stalter Judit produceri karrierje a Muhiék által igazgatott, legendásan sokoldalú Inforg Stúdióban indult, s ő is minden filmes műfajban kipróbálta magát a dokumentumfilmtől a nemzetközi koprodukciós játékfilmig. Till Attila rendezői elismertetéséhez (Pánik, 2008, Csicska, 2011, Tiszta szívvel, 2016) ugyanúgy hozzájárult, mint Nemes László világsikeréhez (Saul fia, 2015, Napszállta, 2018). Magyar és nemzetközi televíziós sorozatok (Aranyélet) terén is bizonyított.

Udvardy Anna nevét egy csapásra megismerte a világ, amikor 2017-ben a rendező Deák Kristóffal átvették a Mindenki című rövidfilmmel elnyert Oscar-díjat. Az elismerés hosszú és küzdelmes karrier megkoronázása volt: Udvardy a hetvenes évek elejétől több, mint száz film munkálataiban vett részt. Közgazdászként elsősorban dokumentumfilmek felvételvezetőjeként, gyártásvezetőjeként, később producereként olyan alkotók munkáját segítette, mint Kovács András (Kié a művészet?, 1975), Dér András és Hartai László (Szépleányok, 1986), de többször dolgozott Borsodi Ervinnel, Magyar Józseffel is. 1997-ben alapított vállalkozását jogfolytonosnak tekintette az államosítás miatt kettétört pályájú édesapja, a szintén producer Udvardy László kisajátított gyártó cégével. 

A szerzői és művészfilmes hagyományokat továbbvivő Horvát Lili már pályakezdő rövidfilmjeivel (Uszodai tolvaj, 2007, Napszúrás, 2009) díjat díjra halmozott Miskolctól Tallinnig. 2015-ös Szerdai gyerek című első nagyjátékfilmjével egyebek között Cottbusban a legjobb rendezés, Karlovy Vary-ban pedig az East of the West fődíját is besöpörte. A Velencében bemutatott Felkészülés meghatározatlan ideig tartó együttlétre (2020) című rendhagyó szerelmesfilmje nem csupán főszereplőjét, Stork Natasát segítette számos nemzetközi elismeréshez, de rendezőjének Chicagoban Arany Hugo fődíjat, Valladolidban fődíjat, a legjobb rendező díját, Philadelphiában pedig a legjobb játékfilm díját hozta. Emellett 2021-ben ez volt Magyarország hivatalos Oscar-jelöltje is. Arról, hogy hogyan gondolkodik a 2010-es, 2020-as évek művészgenerációja a munka és az anyaság összeegyeztetéséről, egy páros Horváth (színésznő) – Horvát (rendező) Lili-interjúban olvashatunk.

Kis Hajni (MTI Fotó: Marjai János)

A legfiatalabbak közül Kis Hajni (Junior Prima-díj, 2020) már első rövidjátékfilmjével elismerést vívott ki (Szép alak, 2016, diák Oscar-jelölés). 2021-es Külön falka című, első nagyjátékfilmjében egy lecsúszott kidobóember és kislánya egymásra találását meséli el, s egyszerre bizonyult közönség- és kritikai sikernek.

A cikket Szilágyi Erzsébet: Filmrendezőnők a magyar és az egyetemes filmtörténetben  felhasználásával Boronyák Rita, Fazekas Eszter, Hussein Evin és Löwensohn Enikő állította össze, az Alapfilmek – az NFI – Filmarchívum filmtörténeti weboldala felhasználásával.

Leadkép: Czóbel Anna operatőr, 1961, Fortepan / Rádió és Televízió Újság