Az ördög

1907. április 10-én a Vígszínházban tartott ősbemutatója óta népszerű, itthon és külföldön is gyakran játszott színdarab. A szerelmesek életébe beavatkozó ördög alakjának első megszemélyesítője magyar színpadon Hegedüs Gyula volt. Az első filmváltozat már egy évvel a pesti premier után, 1908-ban elkészült Edwin S. Porter rendezésében, az USÁ-ban. Ez tekinthető az első Molnár filmadaptációnak. 1915-ben újabb amerikai verzió jelent meg. Ezt követte az 1918-as Kertész Mihály által rendezett magyar változat, melyről Molnár Ferenc nagyon elismerően nyilatkozott: „Bámulatosan meglepő kultúrával és rutinnal ültette át filmre Az ördögöt a Phönix-gyár. Az az impresszióm, hogy ez a magyar mozgófénykép a legtökéletesebb és legkvalitásosabb, amit eddig alkalmam volt látni. Legfőképpen az a nagystílűség pompa, elegancia és gazdagság, amely ennek a filmnek minden méteréből felénk árad, lepett meg. Külön érdekessége Az ördög filmreprodukciójának, hogy azt mutatja be, ami a színdarab előtt történik és a tulajdonképpeni darabot csak az utolsó felvonásban kapjuk. Ezt a nagyon nehéz írói és dramaturgiai munkát Siklósi Iván, a Phönix-gyár művészeti igazgatója végezte kongeniális fantáziával és stílusérzékkel. Ezúton is mégegyszer őszinte gratulációmat küldöm neki, amiért ezt a nehéz feladatot olyan látszólagos könnyedséggel oldotta meg.  

Nemkülönben meleg dicséretet érdemel Kertész Mihály is, aki a filmet kifogástalanul rendezte. Az első jelenettől az utolsóig, minden az eredeti darab stílusához és hangulatához alkalmazkodik A filmen előforduló attrakciózus jelenetek szenzációsan érdekesek és látványosak. A közreműködők, különösen a főszereplők: Kramer Leopold, B. Marton Erzsi és Várkonyi Mihály ismert, kiváló talentumukkal állottak szolgálatába a nemes ügynek és az ő művészi teljesítményük is kimagaslóan sikeres. Büszke lehet mindenki, akinek munkájából összetevődött Az ördög filmváltozata, mint ahogy magam is igazán örülök a várakozáson felüli eredménynek.” (Világ, 1918. október 5.)  1919-ben Amszterdamban filmesítették meg a színdarabot. 1921-ben újabb amerikai verzió készült.  Az 2009-es tévéfilm változatot Valló Péter rendezte.

Gazdag ember kabátja

A Gazdag ember kabátja volt Molnár Ferenc első kapcsolata a magyar filmmel. Budapesten 1912 tavaszán született meg és vált népszerűvé a kinemaszkeccs, melyben a történet filmrészletek és a színpadi jelenetek váltakozása közben bontakozik ki. Az Apolló Projectograph részvénytársaság első kinemaszkeccsének (Feleségem hű asszony) nagy sikere után fordult a korszak legnépszerűbb színházi szerzőjéhez, s kérte fel, hogy írjon számukra új moziszkeccset. Hamarosan elkészült a Gazdag ember kabátja, melynek 1912. március 1-jén tartott premierje a hazai filmes és színházi élet nagy szenzációja volt, és a műfaj virágkorát indította el. A filmrészleteket a Margitszigeten, a Stefánia úti víztoronynál és egy kávéházban forgatták. A gazdag ember szerepét K. Kovács Andor, a rendező játszotta, Fedák Sári, Ujházi Ede, Bársony István, Hudacsek Nelli voltak a partnerei.

Az aranyásó

A vadnyugati témájú kinemaszkeccset Molnár Ferenc 1914-ben Francis Bret Harte 1904-ben, a Magyar Hírlap regénytárában megjelent műve alapján írta az Apolló Projectograph számára. A zenét Kacsóh Pongrác szerezte. Az elzüllött, de a tanítónő hatására jó útra tért aranyásó szerepét Nyáray Antal játszotta. A filmrészt, melyben még a Projectograph két tulajdonosa, Ungerleider Mór és Neumann József is szerepelt, Kertész Mihály rendezte. Molnár Ferenc 1914-ben alkalmazta filmre.

Pufi cipőt vesz

A humoros jelenet eredeti helyszínen, egy budapesti cipőboltban játszódik. A nyápic segéd és Pufi, a hájtömeg vásárló kölcsönös erőfeszítéseit mutatja be, hogy végül előkerüljön a megfelelő méretű lábbeli. A bolti eladót a fiatal és sovány Kabos Gyula, a vásárlót Huszár Károly alakította. A jól sikerült burleszkfilm, melyet elkészültekor Tábori Kornél: A jókedv birodalma című, Uránia Színházban tartott előadása során mutattak be, fennmaradt a Magyar Nemzeti Filmarchívum gyűjteményében.

 
Doktor úr

Molnár Ferenc 1902-ben írt nagysikerű bohózata 1916-ban Kertész Mihály rendezésében került filmvászonra. A doktor úr sikeres védőügyvéd, akinek hatásos védőbeszédei még a notórius betörő Puzsért is mindig tisztára mossák, Csathó rendőr fogalmazó nagy bosszúságára. Sárkány ügyvéd szerepét Kürthy György, Puzsért Rátkai Márton, a rendőrt id. Latabár Árpád, Sárkánynét Lábass Juci alakította. A filmet külföldön is, többek között Ausztriában is forgalmazták, de nagy meglepetésre a bécsi színpadokon sokszor előadott színdarab filmváltozatát betiltotta az osztrák cenzúra.

A farkas

Molnár Ferenc 1912-ben készült vígjátéka a féltékeny Kelemen ügyvéd története, aki a gyermekmesék farkasát látja minden férfipillantásban, mely feleségét éri. A darab első filmváltozatát 1916-ban Kertész Mihály készítette el. A férj szerepét Somlay Artúr, a feleséget Gombaszögi Frida alakította, a harmadik, a sokarcú csábító szerepét Várkonyi Mihály játszotta, aki egy álomjelenetben a filmben alkalmazott trükkök segítségével egyszerre három alakban jelent meg. 1981-ben Horváth Ádám vette elő a színdarabot és Márkus Lászlóval, Almási Évával és Huszti Péterrel a főszerepekben tévéfilm változatot készített belőle.

A testőr

A darab a Vígszínház színpadáról indult világhódító útjára 1910-ben. Csortos Gyula játszotta a színészt, aki a gárdatisztek hófehér köpenyében, ezüstös csákójában meghódítja a saját feleségét, a színésznőt (Varsányi Irén). A vígjáték első filmváltozatát Antalffy Sándor rendezte 1918-ban, a címszerepet is ő alakította, a feleségét Gombaszögi Frida játszotta. A korabeli kritika elsősorban a film Márkus László által tervezett nagyszabású díszleteit dicsérte. 1927-ben német változat készült a darabból Robert Wiene rendezésében Alfred Abel és Corda Mária főszereplésével. 1931-ben a Metro Goldwyn Mayer filmesítette meg The Guardsman címen. 1948-ban angol tévéváltozat jelent meg. A testőr ihlette Makk Károly Játszani kell /Lily in Love című 1984-ben készült filmjét.

Liliom

A pesti hintáslegény és a kis cselédlány tragikusan végződő szerelmének története az 1909-es Budapesti premieren megbukott, de később világsikert aratott és ez lett a legtöbbször megfilmesített Molnár mű. A darab megfilmesítése először 1919 tavaszán a Phönix filmgyár tervei között szerepelt. Kertész Mihálynak ez lett volna a negyedik Molnár-filmje, a főszerepeket Csortos Gyula, Lenkeffy Ica játszották volna. Az előkészületek megtörténtek, de a filmet Kertész Mihály távozása miatt nem fejezték be. Így a darab első filmváltozata az USÁ-ban készült el 1921-ben A Trip to Paradise címmel. Ezt követte 1930-ban Frank Borzage rendezésében készült változat, Charles Farrellel a címszerepben. 1934-ben Fritz Lang rendezett belőle francia filmváltozatot, melyben Charles Boyer játszotta a címszerepet, a magyar származású Máté Rudolph volt a film operatőre. 1955-ben olasz TV változat készült. 1956-ban Carousel címen Henry King filmesítette meg. 1963-ban osztrák, 1966-ban spanyol, 1967-ben USA, 1971-ben német tévéfilm változat, 2014-ben Szlovákiában magyar nyelvű tévé változat készült a darabból.

A hattyú

Molnár Ferenc 1920-ben írt darabja, a hercegkisasszony és a szegény nevelő szerelmi románca, először 1925-ben Hollywoodban került filmvászonra Frances Howard és Adolphe Menjou főszereplésével. 1930-ban újabb változat készült, melyben Lilian Gish és Rod La Rocque játszották a főszerepeket.  1956-ban Charles Vidor filmesítette meg Grace Kellyvel Alexandra hercegnő szerepében. Magyar filmváltozat nem készült.

Olympia

Az Olympia (1928) témája, a kékvérű fiatal özvegy, és egy huszárkapitány nagy megbotránkozást keltő szerelmi afférja is megihlette a filmeseket. 1929-ben a Metro-Goldwyn-Mayer Stúdiójában Lionel Barrymore rendezésében, John Gilberttel a főszerepben amerikai változat készült (His Glorious Night), melynek 1930-ban elkészítették a spanyol, a német és a francia nyelvű verzióit. Ezeket azonos díszletben, de három különböző stábbal forgatták. 1960-ban Kertész Mihály filmesítette meg a darabot A Breath of Scandal címen, Sophia Lorennel Olympia szerepében. Magyar filmváltozat nem készült.

A Pál utcai fiúk

Molnár Ferenc ifjúsági regénye, A Pál utcai fiúk (1907), melyet számtalan nyelvre lefordítottak, és Magyarországon kívül Olaszországban, Lengyelországban sőt még Japánban is ajánlott olvasmány az iskolákban, a filmesek körében is nagyon népszerű volt. Az első magyar változat 1917-ben, a második 1924-ben készült, mindkettőt Balogh Béla rendezte. Az utóbbi néhány éve Szerbiából előkerült, a Magyar Nemzeti Filmarchívum által restaurált, sajnos kissé hiányos kópiája ma is látható. 1934-ben No Greater Glory címmel mutatták be a Frank Borzage által rendezett amerikai adaptációt. Az 1935-ben készült olasz filmváltozatot (I ragazzi della via Paal) Alberto Mondadori és Mario Monicelli rendezte. Magyar-amerikai koprodukcióban készült 1969-ben a Fábri Zoltán által rendezett változat. 2003-ban olasz, 2005-ben pedig magyar tévéfilm készült belőle.

Egy, kettő, három

Molnár Ferenc 1929-ben íródott darabjának amerikai adaptációjával, egy hidegháborús politikai szatírával „köszöntötte” Billy Wilder 1961-ben a berlini fal építését. Főhőse, Scarlett, a Coca Cola gyár igazgatójának lánya, akire a német üzemvezetőnek, McNamara úrnak kell vigyáznia. Illetve kellene, de történik némi gikszer: az öntörvényű lány beleszeret egy kelet-német kommunista fiúba, sőt feleségül is megy hozzá. Amikor kiderül, hogy a szülők Európába jönnek látogatóba, MacNamarának egy nap alatt kell amerikai férjet faragnia a hithű kommunistából. Érdekesség, hogy a forgatást is megzavarta a berlini fal építése: 1961. augusztus 13-án egy éjszaka alatt épült fel a fal a Brandenburgi Kapunál. Miután a stáb észlelte a változást a forgatási helyszínen, kénytelenek voltak a jelenetet egy müncheni stúdióban leforgatni. A film Amerikában kasszasiker lett, Németországban csak 1985-ben mutatták be, a vasfüggöny mögött sem játszhatták. Legutóbb a Budapesti Klasszikus Film Maratonon láthatta a magyar közönség.

További képekért és kommentárokért kattintson galériánkra: