Évente 15 klasszikus magyar film kockáról-kockára történő, teljes körű restaurálását indította el az idén 60 éves Filmarchívum. „A Filmarchívum gyűjteménye Európában páratlan mennyiségű filmkincset tartalmaz. A magyar filmörökség felújítása mostantól tervezetten, éves bontásban, a Filmarchívum működésébe beépítve zajlik a Filmalap felügyelete alatt, a Magyar Filmlabor szakemberei és neves operatőrök közreműködésével. A cél az, hogy a legkiemelkedőbb magyar filmek ismét, kiváló képi és hangminőségben a moziban is a közönség elé kerüljenek.” – nyilatkozta Ráduly György, a Filmarchívum vezetője.

Idén lenne 100 éves Fábri Zoltán, ezért a 2017-es program elsősorban az ő életműve köré szerveződik. Fábri 1955-ben, Törőcsik Mari és Soós Imre főszereplésével forgatott klasszikusa, a 'Körhinta' legteljesebb verzióját három eredeti filmanyagból állították össze az archívum filmtörténész-restaurátorai. A film régi szépségét csak a most kezdődött digitális restaurálás tudja visszaadni, mert segítségével észrevétlenül javíthatók az eredeti kameranegatív súlyos sérülései, s egytől egyig pótolhatók a hiányzó kockák is. (Eredetileg 140 kópia készült a kameranegatívról, s emiatt szinte méterenként rongálódott a filmszalag). Így a Magyar Filmlabor a film lehető legteljesebb és technikailag legjobb változatát szkennelheti be 4K felbontásban.

A 'Körhinta' filmszalagon (Fotó: Juhász Péter)

A 'Körhinta' nemzetközi sikere az 1956-os cannes-i filmfesztiválon indult, ahol François Truffaut – még a Cahiers du Cinema ifjú filmkritikusaként – ezt a filmet tartotta a nagydíjra érdemesnek, valamint Törőcsik Marinak adta volna a legjobb női alakítás díját.

2017-ben számos nemzetközi díjas Fábri-alapmű újul meg, köztük a 'Hannibál tanár úr' (1956), az 'Édes Anna' (1958), a 'Két félidő a pokolban' (1961), 'A Pál utcai fiúk' (1968) és 'Az ötödik pecsét' (1976).

Az eredeti nitrofilmekből állították össze a restaurátorok a háború után újjászülető magyar filmgyártás első nagy klasszikusa, a 'Valahol Európában' legteljesebb változatát. Radványi Géza 70 évvel ezelőtt forgatott alkotása volt az első világsikert aratott magyar film. Radványi „regényesített híradónak” hívta a többnyire otthontalan árvagyerekek főszereplésével forgatott, új stílusú filmet, mely a háborús pusztuláson túl azt is ábrázolta, hogyan él tovább a könyörtelenség a gyereklélekben.

Az idei tervben szerepel Kertész Mihály 100 éve forgatott 'Az utolsó hajnal' című alkotása, Enyedi Ildikó 'Az én XX. századom' című, Cannes-ban Arany Kamera díjat nyert első mozifilmje, Sára Sándor '80 huszár' című alkotása, illetve elkezdődik Szabó István és Makk Károly filmjeinek a teljes körű felújítása is.

A teljes körű, 4K-s felbontású restaurálás mellett, ebben az évben elkezdődött régi magyar közönségfilmek 2K-s, azaz adásminőségű felújítása is.