A hetvenes-nyolcvanas évek filmkészítőinek meghatározó alakja egyedi látásmódjával, experimentális szemléletével és hihetetlen elméleti tudásával, videoművészetével, mindemellett az addigi legnagyobb költségvetésű magyar produkcióval írta be nevét a hazai és európai filmtörténelembe.

Bódy még egyetemi tanulmányai alatt kapott szerepet Magyari Dezső Agitátorok című filmjében, sőt egyúttal a rendező-asszisztensi feladatokat is ellátta a forgatáson. A produkció radikálisan új formanyelvet mutatott fel, s ezzel rendkívül hasznos tapasztalatokkal látta el a fiatal alkotót. Később a Balázs Béla Stúdió tagja lett, itt készítette el az Amerikai anzix című diplomafilmjét 1975-ben. A kész munkát tanárai a főiskolán először nem fogadták el, míg egy évvel később elnyerte vele a mannheimi 25. Internationale Filmwoche legjobb elsőfilmes alkotónak járó nagydíját és a magyar kritikusok legjobb elsőfilmesnek járó díját. Pályája csúcsát a Weöres Sándor regénye alapján készült Nárcisz és Psyché jelentette, amelyet 1981-ben mutattak be. Soha az előtt ilyen nagy költségvetésű film nem készült még Magyarországon. A filmet több nemzetközi fesztiválra is meghívták, többek között Cannes-ba és Locarnóba is.

A nyolcvanas években figyelme egyre inkább a videoművészet felé fordult, magazint indított, előadásokat tartott és természetesen kísérletezett, forgatott. 1983-ban készült el utolsó nagyjátékfilmje, a Kutya éji dala, ennek egyes részeit is videóra illetve Super 8-ra rögzítette, s ezeket írta át 35 mm-re. A filmben megjelennek a kor olyan underground zenekarai, mint a Bizottság és a Vágtázó Halottkémek.

Bódy a Toldiban - filmhét előzetes from Magyar Nemzeti Filmarchívum on Vimeo.

Kapcsolódó írások: 

Retró-Perspektíva: Bódy Gábor mesterhármasa – Visszatekintés Bódy Gábor nagyjátékfilm rendezéseire (Film.hu)