Berky Liliről, akit a mai néző a harmincas, negyvenes évek filmjeiből nagymama szerepekben ismert meg, kevesen tudják, hogy ő volt az egyik első filmcsillag Magyarországon. Az 1913-ban készült, még Japánban is forgalmazott Sárga csikótól kezdve egészen az első világháború végéig állandó főszereplője volt a magyar némafilmeknek. Ez idő alatt összesen 31 filmben játszott, melyek többsége Kolozsváron, Janovics Jenő stúdiójában készült. Sajnos ezekből a filmekből nagyon kevés maradt az utókorra. A Képek a magyar némafilm történetéből című 1964-es filmösszeállítás csak a Sárga csikóból származó pár másodpercnyi mozgóképpel tudta szemléltetni Berky Lili korai filmes karrierjét.

Azóta szerencsére javult a helyzet, 1981-ben Az aranyember (1918, rendezte: Korda Sándor), 2000-ben Az utolsó éjszaka (1917, rendezte: Janovics Jenő), 2008-ban A tolonc (1914, rendezte: Kertész Mihály) kópiájával gyarapodott a Magyar Nemzeti Filmarchívum gyűjteménye. Értékes adalékok ezek, melyek a fiatal Berky Lili sokoldalúságáról tanúskodnak: Az aranyemberben intrikusként jelenik meg, Az utolsó éjszakában a hűtlensége miatt bűnhődő érett asszonyt, A tolonc-ban az ártatlanul meghurcolt kis cselédlányt játssza el hitelesen.

A tolonc (forrás: MNFA Fotótár)

Berky Lili többi 28 filmje elveszett, megsemmisült, vagy jobb esetben kallódik valahol, így ezekről filmszalag híján csak a korabeli sajtóban talált kritikák, tartalomleírások és a fennmaradt jelenetfotók alapján alkothatunk képet. Ez utóbbiak különösen informatívak a film kosztümjeinek, a szereplők sminkjének, a forgatás helyszíneinek és a film díszleteinek megismerése szempontjából. Egy jelenetfotó úgy is felfogható, mint a film egykockányi töredéke, és minden újabb fotó, egy új filmkocka a film más-más részletéből, melyekből szerencsés esetben a fennmaradt tartalomleírások segítségével képregényszerűen „rekonstruálható” a film.

Megkezdődött az új szerzemények azonosítása, melyek között kb. 40 kiváló állapotú, nagy méretű sztárfotó, néhány színházi fotó és kb. 15 Kolozsváron forgatott, elveszett némafilm 180 szintén nagyon jó állapotban lévő jelenetfotója található. Filmkockáknak tekintve és a korabeli 16/sec sebességgel levetítve persze nagyon rövid, csak 11 másodpernyi film lenne, de mivel ezek állóképek, hosszan tanulmányozhatjuk őket, és sokat megtudhatunk általuk a korabeli magyar filmgyártás színvonaláról.

Több képért és kommentárért kattintson a galériára:

A képek azonosítása viszonylag könnyű, ha már ismerünk abból a filmből jelenetfotókat. Nehezebb a feladat, ha olyan filmből származik, amelyből még soha egyetlen képet sem láttunk. Ha több színész szerepel a jelenetben, akkor először azt kell kideríteni, hogy mely filmekben játszottak együtt. Ha több ilyen film is van, akkor a miliő, a díszletek és a kosztüm adhat további eligazítást. Legreménytelenebb a helyzet, ha a fotón csak egy színész látható. Ilyenkor a kosztüm vagy a díszlet lehet segítség, ha például a színész ugyanazt ruhát viseli, vagy ugyanabban a díszletben látható, mint egy másik, már sikeresen azonosított képen. Persze ez sem mindig válik be, mert ezekben a szűkös háborús években előfordult, hogy ugyanazon a helyszínen, vagy ugyanabban a díszletben forgattak több filmet. És megtörténhetett az is, hogy a színészek, akik maguk kellett, hogy a kosztümjeiket kiállítsák, több filmben is felvették ugyanazt a ruhát.

Eddig azonosított jelenetfotók:

A szobalány című 1916-ban készült, Mérei Adolf által rendezett vígjátékban Berky egy ügyvéd megunt szeretőjét játssza, aki beáll szobalánynak az ügyvédékhez, ami számos mulatságos bonyodalom forrása. Korábban egy fotónk se volt ebből a filmből. Ezúttal 8 darab került a gyűjteményünkbe, melyeket a jellegzetes, korabeli plakátról már ismert szobalány kosztüm segített azonosítani.

Egy kép a nyolcból, amelyet a jellegzetes szobalány kosztüm segített azonosítani (forrás: MNFA fotótár)

A Ciklámen című, 1917-ben készült, Janovics Jenő által rendezett filmből eddig nem volt fotó a gyűjteményünkben, most 14 darab került elő. A Gábor Andor színdarabja nyomán készült vígjátékban a férj rájön, hogy barátjának és a feleségének viszonya van. A barát viszont azt állítja, hogy a feleséghez megszólalásig hasonló színésznő a szeretője. Berky Lili játszotta a feleség és a színésznő kettős szerepét, a férjet Nagy Adorján, a szeretőt Várkonyi Mihály alakította. Bár ők hárman együtt több filmben is szerepelnek, Berky Lili ezek egyikében sem alakít színésznőt, ezek között a képek között pedig van egy színházi jelenet, a színpadon Berky Lilivel.

Kettős szerepben – Ciklámen (forrás: MNFA Fotótár)

Herczeg Ferenc sikeres darabjának, A dolovai nábob leányának filmadaptációjából mostanáig egyetlen fotónk volt, a hagyatékból eddig 17 db jelenetfotót sikerült azonosítani, melyek legtöbbjén Berky mellett a fiatal Csortos Gyula látható. A korabeli sajtóból már ismert jelenetfotók segítették az azonosítást.

Az Abonyi Lajos népszínműve nyomán 1915-ben az erdélyi havasokban forgatott Éjféli találkozás című filmből már eddig is elég sok fénykép volt a gyűjteményünkben, a most előkerült hagyatékban csak egy van, azonban ez különleges, ritkaságnak számít, mivel a film stábját a forgatás szünetében örökítette meg. A némafilm korszakban kevés ilyen készült, és még kevesebb maradt ránk. A sziklás háttér az Éjféli találkozás forgatási helyszínére utalt, amit megerősített az, hogy a fotón látható Berky Lili, Táray Ferenc, Várkonyi Mihály együtt csak ebben a filmben szerepeltek.

Eddig mindössze egy darab fotónk volt Az utolsó éjszaka című filmből, aztán 2000-ben előkerült a film kópiája. Ebből azonban hiányzik egy felvonás. Ezért örvendetes, hogy a filmből hiányzó rész néhány jelenetének felvételére bukkantunk az új szerzemények között.

Mese az írógépről – ez a fotó már szerepelt a gyűjteményben (forrás: MNFA Fotótár)

Több érdekes, eddig ismeretlen fotó került elő a Fehér éjszakák, A kétszívű férfi és a Mesék az írógépről című Korda filmekből, Arany János balladájának Garas Márton által rendezett filmváltozatából, a Tetemrehívás-ból, A gyónás szentsége és a Méltóságos rabasszony című Janovics filmekből. Ezek azonosítását a korábban a gyűjteményünkbe került fotók segítették.

A hagyatékban található fotókat a Dunky Fivérek kolozsvári műterme készítette. A kolozsvári filmek gyűjteményünkben eddig megtalálható többi fotója szintén a Dunky fivérek munkája. Dunky Ferenc és Dunky Kálmán cége 1886. június 1-jén alakult. 1899-ben megkapták a császári és királyi udvari fényképész címet, s még ebben az évben megnyílt a cég miskolci fiókja, melyet az oda átköltöző Dunky Kálmán vezetett. Testvére továbbra is a kolozsvári műtermet irányította. De ezeken kívül Sátoraljaújhelyen, Désen és Sárospatakon is nyitottak műtermet, ezekben azonban nem állandóan, csak meghatározott, helyi lapokban meghirdetett napokon dolgoztak. 1908-ban társas cégből egyéni céggé alakultak, a miskolci és a kolozsvári műterem is a Dunky Fivérek nevet viselte, de a kolozsvári műterem Dunky Ferenc, a miskolci műterem Dunky Kálmán kizárólagos tulajdona lett.

Egy Dunky fivérek által készített fotó hátlapja, ahonnan a cégről is sokat megtudhatunk (forrás: Fortepan)

A korabeli sajtóban több apróhirdetéssel lehet találkozni, melyben a kolozsvári, vagy a miskolci műterembe keresnek kopistát, negatív és pozitív retusőrt vagy felvételezéshez értő fiókvezetőt, ami jelzi, hogy jól működött a Dunky Fivérek vállalkozása. Presztízsüket növelte, hogy a nagyszámú magánmegrendelés mellett időnként fényképezhették a királyt, és dolgoztak a korabeli újságok számára is. Városképeik, tájképeik, híres emberekről, népszokásokról, társadalmi eseményekről, aktualitásokról készített felvételeik rendszeresen megjelentek a Vasárnapi Újság, a Tolnai Világlapja, az Új Idők stb. hasábjain. Dunky Ferenc és a kolozsvári Mátyás király téren álló műterme valószínűleg fontos szerepet játszott a kolozsvári színház életében. Ő örökítette meg a társulat tagjait, egy-egy sikeres előadás jeleneteit. A most előkerült és a gyűjteményünkben már korábban meglévő fotók is azt tanúsítják, hogy Dunky Ferenc megjelent a filmforgatásokon is, ahol a jelenetfotókon kívül néha még a kulisszák mögött folyó munkáról is készített felvételeket.