Balázs Béla kéziratok a Filmarchívum Könyvtárában – egy friss lelet
A Filmarchívum kézirattárában 25 Balázs Béla autográf dokumentumot tartanak nyilván, ebből 9 nemrégiben került elő egy hagyaték feldolgozása során. A kilenc között találunk kézzel írott levelet, gépelt szöveget kézi javításokkal, sajátkezűleg aláírt, írógéppel írt levelet. A most napvilágra került Balázs kéziratok abban a 25 nagy dobozból álló együttesben találhatóak, mely „Tárnok-hagyaték” néven szerepel a könyvtár hagyatéki gyűjteményében.
Tárnok Jánosról a magyar filmtörténet nem sok konkrétumot tud, pedig 1948-tól kezdve 1979-es nyugdíjazásáig mindig a filmszakma vezető posztjain dolgozott, a sokféle nevű művelődési minisztériumok filmosztályán vagy filmfőosztályán vagy Filmfőigazgatóságán, majd a Filmtudományi Intézetben. 1956-ban rövid ideig filmfőosztály vezető is volt, de általában a rangsor második-harmadik helyét foglalta el. A szakmában ideológiailag „keményvonalasnak” de afféle „húzó lónak” tartották, aki rengeteget dolgozott, számtalan előterjesztést készített, amelyek azután a mindenkori vezető neve alatt váltak vitaanyaggá vagy utasítássá. 1962 őszén néhány hétig megbízottként a Filmtudományi Intézetet is vezette, két „igazi” igazgató között. Amikor pedig Papp Sándor 1969-ben filmfőigazgatóból a Filmtudományi Intézet igazgatója lett, Tárnok János is vele ment, mint helyettese. [1979-ben a Filmtudományi Intézet és Filmarchívum igazgatóhelyetteseként vonult nyugdíjba.]
E sorok írójának személyesen jó emlékei vannak a filmfőigazgatóságon dolgozó Tárnok Jánosról. Számos esetben tőle kellett engedélyt kérnünk betiltott, nem engedélyezett vagy premier előtti filmek vetítéséhez az 1960-as években az Egyetemi Színpadon. Nem emlékszem, hogy valaha is megtagadta volna.
A „Tárnok-hagyaték” néven szereplő irategyüttesről nem tudni, hogy pontosan mikor került a Filmarchívum jogelődje birtokába. Átvételi szerződés vagy jegyzőkönyv híján azt sem tudjuk, ki adta be. Az iratanyag teljeskörű átnézése során kiderült, hogy az iratok csak részben köthetők Tárnok János személyéhez. Inkább az tételezhető fel, hogy a mindenkori filmszakmai irányító hatóság vagy hivatal irodájában lehetett egy szekrény, melyben 1948 és az 1970-es évek közepe között a legkülönbözőbb leveleket, előterjesztéseket, sokszorosított anyagokat tároltak, és ennek tartalma került be az archívumba Tárnok-hagyaték néven. Biztosra vehető, hogy az iratok egy része másutt is megtalálható, főleg a Magyar Nemzeti Levéltárban. Másik részük viszont csak itt maradhatott fenn. A Tárnok-hagyaték jelenleg listázott állapotban kutatható a Filmarchívum könyvtárában.
A kéziratokat itt lehet végignézni:
Milyen Balázs Béla autográf dokumentumok vannak tehát az Archívum kézirattárában jelenleg? A most felfedezett autográfokon kívül van még egy 17 tételes gyűjtemény, melyről viszont tudjuk hogy mikor került be: a Filmtudományi Intézet „inventáriuma” szerint 1960. március 4-én. Az 1960-as gyűjtemény tartalma hasonló jellegű, mint a Tárnok-hagyatékbeli kéziratoké. Balázs Béla levelei, előterjesztései, kérelmei, panaszai, vádjai, javaslatai, többségükben élete utolsó másfél évéből, 1948-49-ből. Az MTA, az OSzK és a PIM után az Archívumé a negyedik legnagyobb Balázs Béla kézirat gyűjtemény.
1948-ban Balázs Béla 64 éves, a kor viszonyai szerint öregnek számít, az emlékezők Béla bácsiként emlegetik. Ugyanakkor hihetetlen energiával dolgozik, tárgyal, levelez, előadásokat tart és többhetes külföldi utakra vállalkozik. Önképe szerint ő egyszerre költő, regényíró, drámaíró, publicista, szerkesztő, filmesztéta, filmintézet vezető, filmíró, dramaturg sőt rendező, filmakadémiai tanár és a magyar filmgyártás (valamilyen) felelős vezetője. 1945 és 1949 között többszáz róla szóló cikk és saját írás jelent meg a magyar sajtóban, kötetei jelentek meg, darabjait játszották, azonban ő mindezzel együtt is méltatlanul kiszorítottnak, megbecsülés nélkülinek érezte magát. Ennek (röviden) két alapvető oka volt: saját narcisztikus személyisége (erről kortársai sokat írnak) és ellenlábasa, Hont Ferenc sikeres tevékenysége. Kettejük helyzete hasonló volt: mindketten moszkvai emigrációból érkeztek haza 1945-ben, és Hont ugyanúgy magának akart minden film-körüli hatalmi pozíciót, mint Balázs Béla.
A nagy rivális, Hont Ferenc 1948 szeptemberében. "Magyar írók a szovjet filmért [fogadás a szovjet film ünnepén]", UMFI Magyar Filmhíradó 28. (forrás: Filmhíradók Online)
Sala Sándornak (a Filmhivatal elnöke) küldött, 1949. január 27-i levelében Balázs Béla így ír: „Egy héttel ezelőtt ’sürgős’ jelzésű levelet adtam le Hont elvtárs számára a Színművészeti Főiskolán, melyben – már harmadszor – kérek engedélyt a Filmtudományi Intézet első ankétja napjának kitűzésére (…). Hont elvtárs azóta járt az Akadémián, de választ nem kaptam. Négy napja, hogy a levelet elvitték hozzá a Galyatetőre, titkárnője megígérte, hogy telefonon kér választ. Nem kapott. (Nem is kért.) Ezt jelentem tisztelettel a Filmhivatal elnökének, valamint azt, hogy ha ezen az állapoton sürgősen segíteni nem lehet, akkor kérem felmentésemet a Filmtudományi Intézet vezetése alól. Elvtársi üdvözlettel Balázs Béla [aláírás].”
Rákövetkező nap egy hármas beszélgetésre került sor Losonczy Géza államtitkár, az MDP Filmpolitikai Bizottságának elnöke irodájában. Az ott felvetődött témákat foglalja össze Balázs január 29-i kézírásos levele, melyből álljon itt néhány részlet:
„Kedves Losonczy elvtárs. Tegnapi hármas beszélgetésünkön az éjszaka gondolkoztam. Eredmény:
1. Janikát vállalom. Jövő hétfőn, 8 nap mulva beadok olyan treetementet [sic] melyből (…) megállapíthatjátok, használható-e. Ha igen, akkor a forgatókönyv még 2-3 heti munka.
2. Vállalom, felelősségem teljes tudatában, hogy pillanatnyilag kátyúba jutott filmszekerünknek én is nekigyürkőzöm egész erőmmel. Megígérhetem, hogy egy hónap múlva két játékfilmhez foghatunk hozzá becsülettel és egy nagy dramatizált dokumentumfilmhez.
Ennek azonban feltételei vannak! Nem énmiattam, hanem a munka produktivitása miatt. Háy Gyulát ki kell kapcsolni. Hátráltatná és rontaná az égetően sürgős munkát.”
A továbbiakban Balázs részletes szervezeti és személyi javaslatokat tesz, támadja Hont Ferenc magatartását. „Ahoz azonban, hogy engem bármiképen használhassatok, ahoz feltétlenül szükséges, hogy ami a pártnak kezdettől fogva szándéka volt, én mint művészeti konzultáns dolgozhassam. Ezt Hont szabotálta.” A nyolc A/5-ös oldalas, kézzel írott levél a következőképpen zárul: „Mindennek – Janikának és reorganizálásnak is – feltétele, hogy engem sürgősen nevezzetek ki a filmgyártás hivatalos, általános, művészi konzultánsává. Kötelességeimet és hatáskörömet és munkaviszonyomat a többi szervekhez külön javaslatban terjesztem elő, ha ez megtörtént. Sürgős választ kérek! Üdvözöl Balázs Béla”
Ezek a kérések és követelések sikertelenek maradtak. Nem használtak az ügynek a Háy és Hont elleni személyes támadások sem. „…nem volt egy diplomata a Béla” – mondta Balázsról az őt tisztelő és szerető Radványi Géza egy 1971-es interjúban.
Balázs Béla 1945-ben (forrás: MTI)
A kéziratok közt találjuk Balázs vitáját Bán Frigyes rendezővel a Talpalatnyi föld ügyében. Balázs 1949. január 14-i kézzel írt levelében így foglalja össze Sala Sándor számára a mellékelt hat gépelt oldalas beadvány lényegét: „…az az elvi kérdés, hogy Bán Frigyes rendező, a javítás [t.i. a Balázs által javasolt változtatások] ellen tiltakozó levele, mennyiben jelenthet fellebbezhetetlen döntést a párt számára, ha beigazolódnék, hogy valóban nagy értékek és érdekek forognak kockán?” Az ügy érdekessége, hogy Balázs a film hazai bemutatója (1948. dec. 23.) és sikere után (ő maga is írt róla kritikát) javasol változtatásokat a külföldi kópiában, ideológiai tévedésekre és veszélyekre hivatkozva.
Egy személyes találkozást követően Bán Frigyes önérzetesen utasította vissza a művébe való beavatkozást: „… nem vagyok kezdő, és vagy kielégítőnek tartják képességeimet, vagy nem. Ha igen, akkor bízzák rám a filmet. Ha nem, akkor rendeztessék mással. (…) Teljességgel lehetetlen, hogy ezek után, most egyszerre – és éppen a filmem nagy és szép sikere után – egyszerűen meghazudtoljam magamat és velem együtt kollégáimat is.” Eddig nem tudtuk, konkrétan mit javasolt Balázs Béla. Most egy gépelt oldalon, Balázs kéziratos kiegészítéseivel, elolvashatjuk, hogyan akarta módosítani a Talpalatnyi föld ismert utolsó jelenetét. „Ez a jelenet nemcsak művészileg hideg, lelketlen, de éppen ezért ideológiailag is elhibázott. […] De ezen segíteni lehet! Belevágott premierplan-fejekkel, melyek részvétet, rémületet, fájdalmat, elfojtott haragot, alig türtőztetett dühöt fejeznének ki. Egy idősebb asszony könnyeit törölné, és magához ölelné a magára maradt feleséget. Látnánk egy kezet ökölbe szorulni. Riadt szégyenkezéssel egymásra tekintőket. Fenyegető pillantásokat. És főképpen nem szabad, hogy ebben a jelenetben elsikkadjon a szervezett munkás kubikos, aki rábíztatta Jóskát a forradalmi cselekedetére. Az ő bíztató, kemény pillantására és szavára is szükség van, a filmnek olyan „optimisztikus tragédia” [sic] kicsengése legyen, mint amilyen a tragikusan és mégis lelkesítőn végződő szovjet-forradalmifilmnek [sic].” Balázs Béla javaslatait nem fogadták el. A Talpalatnyi föld-ből nem készült második változat. A filmtörténész számára azonban ez az egy oldal újabb, más típusú információforrás annak rekonstrukciójához, hogy milyen filmesztétikai elképzelések éltek Balázs Bélában élete utolsó hónapjaiban.
Balázs Béla 1949-ben (MTI Fotó: Zinner Erzsébet)
A most előkerült Balázs Béla kéziratok nyomán tisztábban látjuk ennek a másfél évnek történetét Balázs Béla életében. Van azonban egy másik jelentőségük is a kutatás számára. A kutatók eddig alapvetően a hagyatékban fennmaradt fogalmazványok és írógépelt másolatok alapján ismerték Balázs Béla levelezését. Érthetően, hiszen amit elküldött, az maga nem maradt meg a hagyatékban. A Filmarchívumba került kéziratai azonban a másik oldalról, a (hatósági vagy kommunista pártbeli) címzettek oldaláról kerültek be a gyűjteménybe. Ezek tehát tényleges misszilisek. Kiderül, hogy Balázs Béla kétféle módon levelezett: vagy megírta a fogalmazványt, amelyet felesége, Hamvassy Anna legépelt, ő meg aláírta, vagy egyenesen a kézzel írott szöveget küldte el a címzettnek. A „megérkezett” levelek szövege most hitelesíti (vagy esetleg korrigálja) az eddig csak nyersfogalmazványból vagy írógépelt másolatból ismert szövegeket.
