Kertész Mihály filmje 1917-ben, az első világháború harmadik évében készült, abban az időszakban, amikor a filmbehozatali tilalom által előnyös helyzetbe hozott magyar filmgyártás lendületes fejlődésnek indult. A külföldi filmektől megfosztott filmpiac, a 83 budapesti és 703 vidéki mozi óriási filmszükségletét a magyar filmgyártóknak kellett kielégíteni. Az utolsó hajnal is külföldi (németországi és hollandiai) bemutatásának köszönheti fennmaradását. Előbb Bécsből, a Filmarchiv Austria gyűjteményéből került elő a német nyelvű forgalmi kópia töredéke. Majd Hollandiából érkezett haza a film teljes, holland nyelvű verziója.

A Los Angeles-i UCLA Film és Televízió archívum idén nagy rendezvényt szentel Kertész Mihálynak, akiről ez alkalomból átfogó biográfia is megjelent Michael Curtiz: A Life in Films címmel, Alan K. Rode filmtörténész tollából. „Michael Curtiz, aki hollywoodi karrierje során több mint 100 filmet rendezett, így végre megkapja az őt megillető figyelmet” – írja a Los Angeles Times. A Billy Wilder Theaterben januártól márciusig a rendező 21 filmjét vetítik le az ismert és máig népszerű hollywoodi klasszikusoktól (Casablanca, Mildred Pierce, Robin Hood kalandjai) a ritkán látható különlegességekig. Utóbbiak közé tartozik az a január 12-én vetített Az utolsó hajnal, Kertész korai némafilmje, amelyet Magyarországon forgatott 1917-ben. Ezt a könnyed melodrámát a magyar közönség a novemberi Klasszikus Film Maratonon láthatta. A vetítéshez a felújított kópiát akkor és a mostani amerikai vetítéshez is a Magyar Nemzeti Filmarchívum biztosította.

Az új Kertész Mihály életrajzot dedikálja a szerző a Los Angeles-i retrospektív vetítésen

Amikor az új művészet presztízsének növelése érdekében megszületett Magyarországon az irodalmi film, feltételezhetőleg Janovics Jenő, a kolozsvári filmgyártás megalapítója hatására Kertész is vállalkozik néhány irodalmi adaptáció elkészítésére. Nevéhez fűződik például az első magyar kosztümös történelmi film, nemzeti drámánk, a Bánk bán filmváltozatának rendezése 1914-ben, valamint Eötvös József Karthausi-jának filmre vitele 1916-ban. Később azonban a presztízsnél fontosabb lesz számára a siker és a népszerűség, ezért lemond az irodalmi klasszikusok megfilmesítéséről és inkább eredeti filmszüzsékből és a bestseller irodalomból merítve, amerikai mintákat követve készíti a korabeli kritikák tanúsága szerint élettel és filmszerű megoldásokkal teli sikerfilmjeit. Ezek tipikus darabja Az utolsó hajnal.

Fotógaléria a filmből:

Kertész nemcsak megfigyelte, hanem számításba is vette a közönség igényét, mely a háború nehéz éveiben olyan filmekre vágyott, melyek elterelték a figyelmét a bajokról. A közönség eszképizmusának kielégítésére különösen alkalmas volt Az utolsó hajnal, ez az egzotikus, buja, keleti miliőben a felső tízezer zárt világában játszódó szerelmi történet. A film Alfred Deutsch-German bécsi újságíró kevésbé ismert, Magyarországon kiadatlan, ponyvaregénye nyomán készült. A forgatókönyvet Vajda László, az egyik legtöbbet foglalkoztatott filmdramaturg, Korda és Kertész állandó munkatársa készítette.

Kertész Mihály Hollywoodban készült híres fotója, 1928

A történet hőse, Harry öngyilkosságra készül, de ezt Hardling lord megakadályozza. Harry a kicsapongó életet élő, eladósodott lord titkára lesz, aki még gyámleánya, Mary vagyonából – melyet egy év múlva szeptember 15-én át kell adnia – is elkölt százezer fontot. Hogy kilábaljon az adósságokból, hozzá akarja adni lányát, Hellát a gazdag Douglas ezredeshez. Harry tiltakozik e terv ellen, mert tudja, hogy barátja, Edward szerelmes a lányba. Felajánlja egykor megmentett életét a lordnak, kéri, hogy kössön rá életbiztosítást, s ő egy év múlva el fog tűnni az élők sorából. A biztosító által fizetett pénz fedezi majd az adósságokat. Harry Indiában tölti hátralévő évét. Beleszeret a gyönyörű Halasdane hercegnőbe. Mikor közeledik a végzetes dátum, visszatér Európába, hogy öngyilkos legyen. Váratlanul megjelenik a hercegnő társaságához tartozó indiai orvos, Hyttara Sahib, hogy megkönnyítse utolsó útját egy speciális méregitallal. Ez azonban nem öli meg csak elaltatja Harryt, aki hamarosan magához tér. Az indiai orvosról kiderül, hogy nem más, mint barátja, Edward, a titokzatos hercegnő pedig a lord gyámleánya, Mary.

Színházi élet, 1931/31

A realitástól távol, a fantázia álomszerű tájain játszódó film reális érzések és hangulatok kifejezője. Európa éppúgy a halál árnyékában vergődik ezekben a napokban, a háborúba küldött katonák, és a támasz nélkül otthon maradottak éppoly kilátástalannak érzik életüket, mint a film hőse. Harrynak három élete van. Az elsőt a film elején készül eldobni. A lord azonban megmenti. Ekkor kezdődő „második” élete a lord ajándéka, szintén nem sokat jelent a számára. Tervbe vett öngyilkosságával csak visszaadná ezt az ajándék életet a lordnak, hogy ezzel kihúzza jótevőjét szorult helyzetéből. Egy évig él a halál árnyékában, s közben találkozik a szerelemmel, felfedezi az élet szépségét, s már nincs kedve meghalni, de ígérete miatt kénytelen vállalni a halált. Ezúttal szerelme menti meg. „Harmadik” élet kezdődik el számára, amelynek megtalálja értelmét: a boldogságot Mary mellett.

(Balogh Gyöngyi: 100 híres film)