A Black Maria alapítója, tervezője és kivitelezője is Thomas Alva Edison, minden idők egyik legnagyobb feltalálója volt, akinek nevéhez többek között a hengeres fonográf feltalálása is fűződik. Edison arra gondolt, készíteni kellene egy olyan szerkezetet a szemnek, mint amilyen a fonográf a fülnek, majd ezeket egyesítve egy olyan eszközt, amelyen mindenféle mozgást és hangot egyidejűleg lehetne rögzíteni és visszajátszani. 1888-ban asszisztensével, William Kennedy-Laurie Dicksonnal neki is látott a filmfelvevő és -lejátszó készülék megalkotásának, és az év végére elkészült a kinetográf nevű felvevőkamera. Ez egy objektívből, egy hosszú, kétoldalt lyuggatott celluloid filmszalagból, két csévélő orsóból, a filmet odébb mozdító bütykös mechanizmusból és egy forgó alkatrészből állt, a filmszalagot George Eastman Kodak gyára biztosította. 1889 végére Edison állandó méreteket is szabott a kinetográf számára: 35 milliméter széles film, kétoldalt perforálva (4 lyuk kockánként), 18-szor 24 milliméteres képkockák.

A Black Maria kívülről (forrás: Wikimedia Commons)

A felvett film lejátszására szolgáló készülék megalkotása további munkát jelentett Edison és Dickson számára. Edison nem akarta kivetíteni a filmet, inkább úgynevezett nézőszekrényt hozott létre, amelyben egyszerre egy néző élvezhette a mozgóképet. 1890-ben sikerült is létrehoznia a kinetoszkópot: amikor a néző bedobott egy ötcentes nikkelpénzt, a készülékben kigyulladt egy lámpa és peregni kezdett a 14 méter hosszú, végtelenített filmszalag, másodpercenként 46 átvilágított képkocka felvillanásával. A kinetoszkópot 1891 májusában mutatták be, ugyanezen év augusztusában Edison két szabadalmat jelentett be, az egyik a Kinetográf felvevőkamera, a másik a Berendezés mozgótárgyak fényképeinek bemutatására címet viselte. Edison úgy gondolta: ahhoz, hogy a kitenoszkóp üzleti szempontból is sikeres legyen, jó filmeket és jó készülékeket kell gyártania. Így kezdődött meg 1892 decemberében laboratóriumának területén, West Orange-ban az első filmstúdió megépítése. A kertben egy forgószínpad állt, e fölé építettek egy fekete kátránypapírral bevont faházat, amelynek tetejét jó idő esetén kinyithatták, sőt az egész építményt elforgathatták a napállásnak megfelelően. A filmkészítés legfontosabb segédeszköze ugyanis ebben az időben a napfény volt, amely lehetővé tette a szabadban folyó munkát, áthidalva a mesterséges világítás akkoriban megoldhatatlannak tűnő problémáját.

E. J. Meeker rajza a stúdió belsejéről (forrás: Wikimedia Commons)

A Black Mariának (Fekete Mária) elkeresztelt stúdió egyesek szerint a kátránypapír színéről kapta becenevét, ám más magyarázatok szerint a korabeli New York-i argóból származik az elnevezés, ahol „tolonckocsit” vagy más szóval rabomobilt jelentett, mivel a stúdió kegyetlenül fülledt, meleg és kényelmetlen volt, akárcsak egy korabeli rabszállító. Maga Edison egyébként csak „kutyaólként” emlegette a fatákolmányt. A stúdió 1893. február 1-jére készült el, és az egyik első itt forgatott – és fennmaradt – film Edison főmérnöke, Fred Ott tüsszentését örökítette meg. A stúdióban ezt követően készült filmek húsz másodpercesek voltak, ennél hosszabbat ugyanis a kinetoszkóp nem tudott futtatni. A legtöbb filmen rövid jeleneteket lehetett látni a vaudeville és a sport világából ismert személyek szereplésével, voltak köztük erőművészek, akrobaták és lenge ruhás táncosnők, bokszolók és kakasviadalok is. Az első kinetoszkópszalon 1894. április 14-én nyílt meg New Yorkban. A belépődíj 25 cent volt, és ezért öt filmet nézhettek meg a nézők: a Lópatkolás, a Borbélyműhely, a Kakasviadal, a Birkózás, valamint a Légtornászok című jeleneteket. A kinetoszkóp „vetítések” hamarosan az Egyesült Államok több városában és más országok szalonjaiban is megjelentek, és rendkívül népszerűek lettek.

Annabelle Whitford egy felvétel erejéig táncol a stúdióban (forrás: William L. Dickinson felvétele/Wikimedia Commons)

A Black Maria közel nyolc éven át szolgált forgatási helyszínül, de 1901-ben, amikor Edison New Yorkban egy ház tetején megépítette újabb stúdióját, bezárták, 1903-ban el is bontották. Díszletként 1940-ben rekonstruálták a Black Mariát a Spencer Tracy főszereplésével készült Edison, the Man című filmhez. 1954-ben az Amerikai Nemzeti Park Szolgálat újjáépíttette a stúdiót, amely ma a West Orange-ben lévő Edison Nemzeti Történelmi Park területén található. 1981 óta minden évben New Jersey-ben a stúdió nevét viselő nemzetközi filmfesztivált rendeznek, ahol a jelenkor társadalmi kérdéseire fókuszáló rövidfilmeket mutatnak be.