„A tudomány nem tudja helyettesíteni a vallást”. Interjú Krzysytof Zanussival
A lengyel-ukrán-litván-magyar-olasz koprodukcióban készült Éter története az első világháború előtt játszódik az Osztrák-Magyar Monarchia területén. Egy lengyel orvos (Jacek Poniedzialek) mániákusan kísérletezik az éterrel, a kvintesszenciával, amely megfosztja pácienseit szabad akaratuktól, tudatuktól, ugyanakkor teljesen megszünteti fájdalomérzetüket. Amikor egy fiatal nő belehal egy kudarcos kísérletébe, halálra ítélik, de a bitófától az utolsó pillanatban megmenekül. Az orvos a monarchia hadseregébe kerül, ahol parancsnoka jóváhagyásával katonaorvosként folytatja a kísérletezést, minden morális gátlás nélkül manipulálva az embereket. Krzysztof Zanussi elmondta: a film a saját lelkét az ördögnek áruba bocsátó tudós, Faust történetének az újragondolása. Mint elárulta, mindig is nagyon érdekelte a tudomány, mielőtt filmkészítésre adta a fejét, fizikát tanult négy évig a Varsói Egyetemen. Azért hagyta abba a tanulmányait, mert – mint fogalmazott – rájött, hogy a fizika iránti szerelme viszonzatlan maradt. „Ambiciózus voltam, ezért be kellett látnom, hogy soha nem lesz belőlem Nobel-díjas tudós” – hangsúlyozta, hozzátéve, hogy Éter című új filmje fiatal kori tanulmányainak az egyik emléke is.
Krzysztof Zanussi megjegyezte, hogy mindig is közel álltak hozzá az egzakt tudományok és a barátai között is sok tudós van. Véleménye szerint az egzakt tudományok világa sokkal előrébb tart ma, mint a humanista világ: a humanizmus a 19. századi állapotában maradt, a determinisztikus világképben. De manapság a világ nem tekinthető determinisztikusnak, a mai világ szerinte probabilisztikus. „És ez kinyitja a rejtélyek kapuját és a vallási dimenziókat, ez sokkal modernebb felfogás, mint ami annak idején volt” – tette hozzá. Mint mondta, azért is helyezte a történetet az első világháború előtti időszakba, hogy megmutassa a humanizmus fájdalmát ebben a büszke és nagyszerű korban. A tudomány abban az időszakban Európában a világ összes problémájára megpróbált választ adni. A 19. század a nagy illúziók és csalódások időszaka volt és közben elfelejtkeztek a lélek létezéséről – hangsúlyozta. A Faust-mítosz az utóbbi időben kicsit háttérbe szorult, ezért szerette volna feleleveníteni újra ezt a történetet, hogy az emberek miként képesek eladni a lelküket például a korrupciónak vagy más gonosz erőnek – mutatott rá. Kifejtette, hogy a tudomány a 19. század folyamán megpróbálta helyettesíteni a vallást, de mára kiderült, hogy ez nem lehetséges. „Tudjuk, hogy a misztériumok léteznek és azt nem tudja helyettesíteni semmi más, még a tudomány sem, ami sok mindent adott az emberiségnek, többek között a kényelmes életet” – magyarázta. Az Éter szereplőgárdája nemzetközi, a főszerepet Jacek Poniedzialek alakítja, az elöljárót pedig László Zsolt játssza. Zanussi elmondta, hogy nagyon elegáns és tehetséges színésznek tartja László Zsoltot, akivel könnyű volt együtt dolgozni, mert nagyon jól megértették egymás gondolatait.
Zanussi a Saul fia sikerei miatt kereste meg a Sipos Gábor, Rajna Gábor, Stalter Judit producerek vezette Laokoon Filmgroup produkciós céget, hogy vegyenek részt a közös munkában. Stalter Judit, az Éter magyar koproducere elmondta, hogy a világhírű lengyel rendező a produkciós cégen keresztül találta meg László Zsoltot, aki mellett epizódszereplőként több fiatal magyar színész is feltűnik, köztük Sztarenki Dóra vagy Spak Polett. A forgatás 2017 novemberében kezdődött Budapesten, a fővároson kívül Magyarországon Esztergomban forgattak még. Az öt ország koprodukciójában készült filmet Lengyelországban, Ukrajnában és Olaszországban már bemutatták, de nemsokára Litvániában és Magyarországon is látható lesz. Kiemelte, hogy eddig mindenhol sikerrel vetítették, Ukrajnában például száz mozi tűzte műsorra a filmet, amelyet több fesztiválon is bemutatnak majd Zanussi közelgő 80. születésnapja alkalmából. Az Éter elkészítését a Magyar Nemzeti Filmalap 58,5 millió forinttal támogatta.