A mozgókép bűvöletében
Erre alkalom a mai nap is, hiszen október 19-én Auguste Marie Louis Nicolas Lumière születésének 150. évfordulóját ünnepeljük. Mindezek ellenére a film és a mozi igazi megteremtőinek a Lumière-fivéreket tartjuk, munkásságuk ugyanis gyakorlatilag minden területen elválaszthatatlan, 170 különféle műszaki szabadalom közös megteremtői voltak.
Születésnaposunk, Auguste és két évvel fiatalabb öccse, Louis a fényképezés bűv- és légkörében nőttek fel. Ez irányú érdeklődésüket és művészeti hajlamukat édesapjuktól örökölték, aki fiatalemberként Párizsban arcképfestéssel foglalkozott, majd a dagerrotípia feltalálát követően Besançon-ban fényképészeti műtermet nyitott. (A kor festőművészei közül sokan módosítottak életpályát így, köztük pl. a magyar Borsos József is). A család az 1870-es években Lyonba költözött. Megélhetésüket eleinte itt is egy szerény fényképészeti műterem és labor biztosította. Ennek ellenére a fivérek jó iskolákba jártak, többek közt a La Martinière-be, amely a város legelőkelőbb oktatási intézménye volt. Jeles diákok voltak, és szabadidejükben mindketten sokat foglalkoztak vegyészeti tanulmányokkal, vagy apjuk laborjában fotográfiai kutatásokkal. Apjuk lassan tönkremenő üzletét egy 1882-ben általuk felfedezett új, fényérzékenyebb fémlap felfedezésével, majd az ennek gyártására a közeli kisvárosban, Montplaisir-ben létrehozott üzemmel váltották ki, ahol 1886-tól már százezres nagyságrendben gyártották a fényképezéshez jól használható terméket. A kezdetben tízegynéhány emberrel dolgozó gyár dinamikusan fejlődött. 1890-tól Auguste bevezette a papír tekercsfilmek gyártását is, ezzel sikerrel kiváltva a lemezre fényképezés jelentős hányadát.
Auguste Lumière (1862-1954)
A világhírt a mozgófényképezés megvalósítása hozta meg számukra, amelyhez első lépésben édesapjuk segítette hozzá őket. 1894-ben a párizsi bemutatón az öreg Lumière hatezer frankért megvásárolt egy Edison-féle kinetoszkopót a fiainak. A mozgókép készítése valójában már hosszú ideje foglalkoztatta a testvéreket és a kinetoszkóppal sem voltak igazán elégedettek, ám a masina újabb ötletelésre-gondolkodásra sarkallta őket. Az év vége felé jöttek rá a forradalmi megoldásra: ennek az a lényege, hogy két pecekkel (ún. greiferek) lehetővé tették a szalag szakaszos mozgatását, azaz sikerült létrehozniuk az elképzeléseiknek megfelelő, kezdetben még névtelen készüléket.
A gép egyaránt alkalmas volt mozgóképek felvételére és vetítésére is. Eleinte papírszalaggal működtették, majd brómezüsttel bevont celluloidszalagot használtak. Erre a nyersanyagra készült első, titokban felvett produkciójuk (16 kockával másodpercenként), saját munkásaikat örökítette meg, amint a gyárkapun özönlenek ki. A tökéletesített konstrukciót 1895. február 12-én Lyonban szabadalmaztatták, Cinematographe Lumière néven. A francia bejegyzést követte április 8-án az angol, majd április 11-én a német szabadalmi okirat, és sorban a többi – bizonyítva a testvérek műszaki zsenialitása mellett meglévő igen jó üzleti érzékét is.
Az első mozgókép bemutatására 1895. március 22-én került sor a Nemzeti Ipart Támogató Társaság ülésén, a Társulat párizsi székházában, a Francia Tudományos Akadémia elnökének vezetésével. A film második vetítése Lyonban történt szakmai közönség, a Francia Fotográfusok Társaságának tagjai előtt. Ekkor készítették Lumière-ék a második, híradó jellegű mozgóképüket, amelyen a párizsi obszervatórium vezetője beszélget egy kollegájával. A felvételt le is vetítették az összejövetel második napján, osztatlan sikert és elismerést aratva.
A történtek szárnyakat adtak Auguste-nak és Louis-nak. Mostantól már a nagyvilágnak, a szélesebb közönségnek akarták bemutatni találmányukat. Hosszas keresgélés és tárgyalás után sikerült létrehozniuk az első mozgófénykép-színházat a már említett Grand Café alagsorában. Az épület környékén hatalmas – azóta kortörténeti dokumentummá váló – plakátok hirdették a szenzációs eseményt, a Cinematographe Lumière-t.
Az első előadásra 33 fizető néző előtt, 1895. december 28-án került sor, ahol tíz, egyenként 17 méteres film szerepelt, mintegy húsz percnyi időtartamban. Ezt a napot tekintjük a mozi születésnapjának.
Mozielőadást hirdető plakát
Az elsőt további mozgókép-bemutatók követték. A fivérek és közben villámgyorsan kiképzett munkatársaik (a filmoperatőrök és vetítőgépészek ősei) egész Európában és a tengeren túl is népszerűsítették a mozgóképet. Budapesten 1896. áprilisában a Royal Szálló kávéházában tartottak vetítéseket, és természetesen felvételeket is készítettek. Hatalmas sikerrel szerepeltek az 1900-as nagy párizsi világkiállításon is, ahol egy óriási, 21x16 méteres, két oldalról nézhető vászonra vetítették filmjeiket. A fivérek, illetve később munkatársaik rengeteg különféle mozgóképet készítettek. Filmjeik kapcsán ők tekinthetőek a híradó, a dokumentumfilm, a szkeccsfilm, sőt a burleszk megteremtőinek is. Egy ideig még megmaradtak ebben a körben: 1907-ben szabadalmaztatták a színes felvételek készítését lehetővé tevő autokróm eljárást, sőt sikeresen kísérleteztek a 3D-s mozival is. Később mindketten elfordultak ettől a területtől.
Munkatársaira bízva a film és mozi körüli teendőket Auguste Lumière érdeklődése az orvostudomány, illetve a makrobiológiai kutatások felé fordult. Hosszú és gazdag élete második részében többek között fehérjekutatással, égési sebek kezelésével, érzéstelenitési problémákkal, a gümőkórral és a reuma patológiájával foglalkozott. (Testvérével együtt kb. 200 szabadalmat jegyeztek ezen a területen is). 1936-ban munkásságukért mindketten megkapták a Francia Becsületrend főtiszti fokozatát.
A neves feltaláló, a 19. század szülötte, a mozi és a film megteremtője a 20. század közepén, szeretett városában, Lyonban fejezte be sikerekben gazdag életét, 1954. április 10-én.
