Még hároméves sem volt, amikor először szerepelt színpadon – egymondatos szereppel Lakner bácsi gyermekszínházában: „Parancsolj velem, Tündérkirálynő!”. A színészmesterségre Makay Margit tanította, a gyermekszínházban olyan nagyságokkal játszhatott együtt, mint Darvas Lili és Somlay Artúr. Hevesi Sándor rendező dicsérő szavainak köszönhető, hogy végül színésznő lett belőle: „Kislány, ha nem bízod el magad, belőled nagyon jó színésznő lesz.”

1944 októberétől decemberig Eőry Kató színésznőnél talál menedéket édesanyjával a deportálás elől. 1945-ben szavalattal lépett fel a Zeneakadémián, ahol felfigyelt rá Jób Dániel, a Vígszínház akkori igazgatója, és leszerződtette. Három hónappal később Molnár Ferenc A hattyú című vígjátékának főszerepében debütált, Tolnay Klári helyére beugorva. 1948-tól 1951-ig a Nemzeti Színházban játszott, ahol klasszikus darabok sorában szerepelt. Együtt játszott többek között Bajor Gizivel, Somlay Artúrral, Rátkai Mártonnal, Ladomerszky Margittal, Olthy Magdával. Ekkor szerettek egymásba Gábor Miklóssal, akivel 1950-ben összeházasodtak, és 1953-ban megszületett lányuk, Júlia. 1951-ben visszatért a Vígszínházhoz (akkor nevén a Magyar Néphadsereg Színháza), amelynek haláláig tagja maradt. 1960-ban Pavel Kohout Ilyen nagy szerelem című drámájának miskolci próbáin találkozott Latinovits Zoltánnal, akivel egymásba szerettek, és a férfi 1976-ben bekövetkezett haláláig együtt éltek.

1984-ben Ruttkai Évánál mellrákot diagnosztizáltak, 1986. szeptember 27-én halt meg, 59 évesen.