A magyar Pathé – Janovics Jenő

Janovics Jenő a múlt század tízes éveiben Hollywood és Koppenhága méltó versenytársává tette Kolozsvárt és az itt szárnyait bontogató magyar filmgyártást. A kortársak joggal tisztelték benne a „magyar Pathé”-t.

140 éve született Janovics Jenő, a kolozsvári filmgyártás megteremtője. Egész életét a magyar színházi és filmkultúra ügyének szentelte. Pályáját színészként kezdte, de később szívesebben rendezett. Több mint harminc éven át igazgatta a Kolozsvári Nemzeti Színházat. Emellett a magyar drámatörténet kiemelkedő kutatója volt, s a színházi kultúra eredményeit népszerűsítő zsurnalisztaként is tevékenykedett. Doktori disszertációját Csiky Gergelyről írta, s két drámatörténeti kötete jelent meg.

Janovics Jenő

Miután színházának hagyományőrző, de az újdonságokat is felkaroló műsorpolitikájával az egész szakma elismerését elnyerte, megteremtette a kolozsvári filmgyártást, amely új utat mutatott a magyar filmesek számára. Ő volt az első Magyarországon, aki a filmet nem léha szórakoztatásnak, hanem művészetnek tekintette, s témáit elsősorban a magyar drámairodalom és költészet klasszikusai közül válogatta. Művészi igényességéhez jó gyakorlati érzék társult, és hamarosan nagykoncepciójú, sikeres filmproducerré és saját mozihálózattal rendelkező filmforgalmazóvá vált. Öt év alatt hetvenkét játékfilmet gyártott, irányítása alatt kezdte rendezői karrierjét Korda Sándor, itt kapta első nagyszabású feladatait Kertész Mihály. Filmjeiben megörökítette a kor legnagyobb színészegyéniségeinek (Blaha Lujza, Jászai Mari, Szentgyörgyi István) játékát, s új filmszínész-generációt nevelt, ő szerepeltette először filmen Berky Lilit, Várkonyi Mihályt, Poór Lilit.

Sokoldalú egyéniségét a Filmspirál 30. száma és Zágoni Bálint dokumentumfilmje (Janovics Jenő, a magyar Pathé) mutatja be.

Janovics Jenő és Berky Lili A gyónás szentsége című filmben, 1916 (forrás: Fortepan)