Az első magyar alkotás, amely Oscar-díjat kapott, Rófusz Ferenc A légy című animációs rövidfilmje volt 1981-ben. Egy évvel később első magyar játékfilmként Szabó István Mephisto című alkotása nyerte el a legjobb idegen nyelvű filmnek járó Oscar-díjat. A sikert csak két éve tudta megismételni magyar filmes, 2016-ban Nemes Jeles László alkotása, a Saul fia lett a kategória győztese. A rövidfilm kategóriában tavaly Deák Kristóf Mindenki című alkotása nyert. 

A légy plakátja

A legjobb idegen nyelvű filmek között már 1969-ben versengett magyar alkotás, a Fábri Zoltán rendezte A Pál utcai fiúk, majd 1975-ben Makk Károly alkotása, a Macskajáték, 1979-ben az ugyancsak Fábri Zoltán rendezte Magyarok, 1981-ben pedig Szabó István Bizalom című filmje. A Mephisto után 1984-ben a Gyöngyössy Imre és Kabay Barna rendezte Jób lázadása, majd Szabó István történelmi trilógiájának másik két darabja, 1986-ban a Redl ezredes, 1989-ben a Hanussen volt jelölt. 2013-ban Szász János A nagy füzet című alkotása szerepelt a kategória kilenc alkotást tartalmazó szűkített listáján, de nem jutott be az öt Oscar-jelölt közé. Az animációs rövidfilm kategóriában Rófusz filmje előtt, 1975-ben Jankovics Marcell Sisyphus című alkotását jelölték. 2007-ben M. Tóth Géza Maestro című rövid animációs filmje is Oscar-jelölést kapott.

Klaus Maria Brandauer a Mephisto című magyar film főszereplője, amely 1982-ben elnyerte az év legjobb külföldi filmjének járó Oscar-díjat. (forrás: MTI/INT)

2014-ben Bucsi Réka Symphony No. 42 című alkotása bekerült az Oscar-díjra esélyes tíz produkció közé, de a legjobb öt közé már nem jutott be. A filmvilág legrangosabb kitüntetését korábban több magyar származású filmes is megkapta. Néhány ismertebb név közülük: Az egyetlen Oscar-díjas magyar színész Lukács Pál (Paul Lukas, Őrség a Rajnán, 1944). Az Ezeregyéjszaka varázslatos világát idéző A bagdadi tolvaj látványvilágáért 1941-ben Korda Vince (Vincent Korda) vehetett át Oscar-díjat, a film producere fivére, a brit filmipart megteremtő Korda Sándor (Sir Alexander Korda) volt, a film zenéjéért Rózsa Miklóst is jelölték. Korda Vince még háromszor kapott jelölést. William S. Darling (Sándorházi Vilmos Béla) látványtervező hét jelöléséből a Kavalkádért (1934), a Bernadette daláért (1944), valamint az Anna és a sziámi király (1947) című filmekért kapta meg a szobrocskát. Szintén látványtervezőként győzött 11 jelöléséből háromszor is Paul Groesse (Büszkeség és balítélet, 1941; Az őzgida, 1947; Kisasszonyok, 1950), a díjra ötször jelölt Joseph Kish 1966-ban (A bolondok hajója), Trauner Sándor (Alexander Trauner) 1961-ben (Legénylakás) vehette át a díjat, ő 1976-ban az Aki király akar lenni című film díszletéért kapott újabb jelölést. Vértes Marcell (Marcel Vertes) a Moulin Rouge látványtervezéséért, valamint jelmezéért nyert Oscart 1953-ban. A rendező Kertész Mihály (Michael Curtiz) négy jelölést követően, 1944-ben a legendás Casablancáért kapta meg az Oscart, George Cukor 1965-ben szintén ötödik rendezői jelölését (My Fair Lady) váltotta díjra. A tizenhétszer jelölt zeneszerző Rózsa Miklós háromszor (Elbűvölve, 1946; Kettős élet, 1948; Ben Hur, 1960) vehette át az aranyszobrocskát.

Lukács Pál © 1948 NBC Radio

Forgatókönyvíróként Herczeg Géza 1938-ban (Émile Zola élete), Székely János - John S. Toldy néven - 1941-ben (Arise, My Love), a négyszeres jelölt Pressburger Imre (Emeric Pressburger) pedig 1943-ban kapott Oscar-díjat (A 49. szélességi fok). Operatőrként László Ernő (Ernest Laszlo) (Bolondok hajója, 1966) és Zsigmond Vilmos (Harmadik típusú találkozások, 1978) munkáját ismerték el az amerikai filmakadémia kitüntetésével. Előbbit összesen nyolc, utóbbit további három alkalommal (A szarvasvadász, 1979; A folyó, 1985; Fekete dália, 2007) jelölték a kitüntetésre. A hétszeres jelölt filmrendező George Pal (Marczincsák György Pál) 1944-ben „különleges Oscart” kapott, majd 1951-ben a Végállomás a Hold című futurisztikus filmje a legjobb speciális effektusok díját nyerte el. Adolph Zukor (Zukor Adolf) producer, a Paramount Pictures alapítója négy évtizedes filmes munkásságát 1949-ben szintén „különleges Oscar-díjjal” ismerték el. Az utóbbi évtizedekben 1986-ban A Maszk című film sminkes munkájáért Elek Zoltán nyert Oscar-díjat. Böszörményi Zsuzsa Egyszer volt, hol nem volt című 1991-es vizsgafilmjével nyerte el az 1972-ben alapított diák Oscar-díjat a legjobb külföldi filmek között. Szalay Attila 1995-ben technikai Oscart kapott a giroszkóp-stabilizátoros Spacecam kamerarendszer kifejlesztéséért. 2001-ben Koltai Lajost a Malena című olasz film operatőri munkájáért jelölték Oscarra. 2010-ben technikai Oscar-díjat kapott Jászberényi Márk, Perlaki Tamás és Priskin Gyula a Lustre színkorrekciós rendszer kifejlesztéséért. A 2013-as technikai Oscar-díj kitüntetettjei között is voltak magyarok: Madjar Tibor, Kőhegyi Csaba és Major Imre egy 3D-modellező szoftver fejlesztéséért kapott elismerő oklevelet.