GYÖNGYÖSSY IMRE (1930–1994)

Mágikus realizmus, a látomás és valóság szimbiózisa, költői expresszív képek közvetítették több mint három évtizeden át Gyöngyössy Imre üzenetét a történelem száműzötteiről, kiszolgáltatottairól, azokról a névtelen hősökről, akik belső energiájukkal, morálistartásukkal szembeszegülnek az erőszaknak.

Gyöngyössy Imre 1930-ban született Pécsett. Gyermekkorát egy dunántúli kis faluban töltötte, ahol édesapja körorvos volt. A mítosz, az archaikus paraszti világ, az ősi rítusok, a természet és a közösség harmóniájában élő ember élménye egész életében elkísérte. Tízéves korában a Dante Alighieri Pannonhalmi Bencés Gimnáziumba került, ahol anyanyelvi szinten tanult meg olaszul. Dantet és Petrarcát olvasva nőtt fel. Itália szellemi és kulturális öröksége egész oeuvre-jének kiapadhatatlan forrásává, ihletőjévé vált.

1951-ben mint olasz szakos egyetemi hallgatót letartóztatták. Egy koncepciós perben államellenes összeesküvés koholt vádjával három év börtönbüntetésre, tíz év közügyektől való eltiltásra és teljes vagyonelkobzásra ítélték.

A börtönből súlyos betegségekkel szabadult. 1956-ban felvették a Színház- és Filmművészeti Főiskolára, ahol 1961-ben filmíró–filmrendező diplomát kapott. Első játékfilmjével, a Virágvasárnappal nemzetközi hírnevet szerzett. A külföldi kritika a legnagyobb elismeréssel üdvözölte az elsőfilmes rendezőt, az olasz újságok „magyar Pasoliniként” emlegették. 

Későbbi játék- és dokumentumfilmjeiben a szabadság határait és határtalanságát kutatta.

– emlékezik Gyöngyössy Imrére Petényi Katalin.

A hetvenes évek végétől alkotótársaival, Kabay Barnával és Petényi Katalinnal különböző kontinenseken készített filmeket a száműzöttekről, hazátlanokról, emberi jogaiktól megfosztottakról a Gulág, Kazahsztán munkatáboraitól a dél-kínai tengerig. Filmjeit nagy sikerrel vetítették a világ legrangosabb nemzetközi filmfesztiváljain, díjakkal jutalmazták, hazájában azonban hosszú ideig az Államvédelmi Szolgálatok célkeresztjében állt, csak halála előtt, 1994-ben rehabilitálták.

A Jób lázadását Oscar-díjra is jelölték

Versei életében csak olaszul jelentek meg. Korábban publikálatlan költeményeit is tartalmazza a Nap Kiadó gondozásában 2021-ben megjelent Stigma című magyar-olasz kétnyelvű verses kötet. 

A filmrendező-költő előtt többhetes olasz–magyar programsorozattal tiszteleg a Projekt Film Kft. és a Római Magyar Akadémia.

A vetítésekhez közönségtalálkozók, könyvbemutatók és irodalmi estek kapcsolódnak. A filmeket Budapest mellett hét vidéki városban is megtekintheti a közönség 2021 szeptemberében és októberében.

Férfiarckép
rövidfilm, 1964
rendező/forgatókönyvíró: Gyöngyössy Imre, operatőr: Gaál István, Sára Sándor
Balázs Béla Stúdió, 35 mm, fekete-fehér, 9 perc

A film Gyöngyössy Imre verse alapján lírai képsorokban követi egy orvos hétköznapjait, aki negyven éve gyógyítja az embereket egy hagyományokat őrző tolna megyei kis faluban. A film végén tudjuk meg, hogy az orvos a rendező édesapja.

Virágvasárnap
játékfilm, 1968
rendező-forgatókönyvíró: Gyöngyössy Imre, operatőr: Szécsényi Ferenc, vágó: Morell Mihálly, zene: Sárosi Bálint, szereplők: Frantisek Velecky, Tóth Benedek, Hegedűs Erzsébet, Koncz Gábor, Kőmíves Sándor
Gyártó: MAFILM I. Stúdió, 35 mm, fekete-fehér, 81 perc

Az első világháború után egy dunántúli magyar faluban két testvér Simon, a katolikus pap és Urénusz, a tanító különböző módon küzdenek egy egyenlőségen alapuló világért. Simon békével és szeretettel, Urénusz fegyverrel akarja elérni az emberek felszabadítását. Így konfliktusba kerülnek egymással. Végül mindketten a hatalom áldozatai lesznek. A passiójátékhoz hasonló, balladai hangvételű film költői képekben mondja el a két testvér történetét. A film központi kérdése a személyiség, a közösség, az önfeláldozás és a megváltás problematikája.

Meztelen vagy
játékfilm, 1971
rendező: Gyöngyössy Imre, fogatókönyvíró: Gyöngyössy Imre, Kabay Barna, operatőr: Kende János, vágó: Morell Mihály, zene: Petrovics Emil, szereplők: Oszter Sámdor, Szegő István, Rácz Irénke
Gyártó: MAFILM Dialóg Stúdió, 35 mm, színes, 90 perc

Gera, a tehetséges, fiatal cigány festő hazugnak érzi intellektuális fővárosi környezetét, és Lénárttal, magyar barátjával visszatér régi cigány falujába, hogy segítsen a jobb élet megteremtésében. A telepen még nagyon erősek az évezredes hagyományok. Gera és társa felfedezik a mítoszt, az ősi rítusokat, és szembesülnek a múlt szenvedéseivel, a cigányok deportálásával is. A közösség azonban nem fogadja be őket. A cigánytörvény elítéli a két fiút, de az anya mitikus erejével újra életre kelti őket. A film egy mai legenda: egy cigány és egy „fehér” fiatalember önfeláldozó, jövőt-termő haláláról és a közösségben való újjászületéséről, „feltámadásáról”.

Szarvassá vált fiúk
játékfilm, 1974
rendező: Gyöngyössy Imre, forgatókönyvíró: Gyöngyössy Imre, Kabay Barna, operatőr: Kende János, vágó: Morell Mihály, zene: Jeney Zoltán, szereplők: Törőcsik Mari, Lukács Sándor, Todor Todorov, Kútvölgyi Erzsébet, Kozák András
Gyártó: MAFILM Dialóg Stúdió, 35 mm, színes, 90 perc

A történet 1944-ben játszódik. Amikor a nácik elfoglalják Magyarországot, egy észak-magyarországi kis börtönben a politikai foglyok választás elé kerülnek: kitörjenek-e a börtönből, vállalva a kitörés kockázatát, vagy önfegyelemből bennmaradjanak. A rabok többségéből kirobban az elementáris szabadságvágy. A kitörés népfelkeléssé nő. A közeli erdőben egyformán lesz áldozat ember és vad. A játékfilm ihletője Bartók Béla Cantata Profana-ja és a román népballada a kilenc szarvasról, a szabadság szimbolikus megtestesítőiről.

Várakozók
játékfilm, 1975
rendező: Gyöngyössy Imre, forgatókönyvíró: Gyöngyössy Imre, Kabay Barna, operatőr: Kende János, vágó: Morell Mihály, zene: Jeney Zoltán, szereplők: Törőcsik Mari, Maya Komorowska, Bodnár Erika, Balázsovits Lajos
Gyártó: MAFILM Hunnia Stúdió, 35 mm színes, 91 perc

A történet a második világháború alatt egy budai villában játszódik, ahol az anya gyermekeinek egykori dajkájával együtt várja fiai hazatérését a frontról. Nem akarja tudomásul venni, hogy mindhárom fia elesett a háborúban, irracionális anyai ösztönnel várja vissza őket. És ahogy a frontvonal egyre közeledik, fiaiként fogadja be az ismeretlen sebesülteket, partizánokat. A rendező filmjét a háborúban fiaikat elvesztett anyáknak ajánlotta.

Két elhatározás
dokumentumjáték, 1977
rendező: Gyöngyössy Imre, Kabay Barna, forgatókönyvíró: Gyöngyössy Imre, Kabay Barna, operatőr: Szabó Gábor, szereplő: Kis Istvánné sz. Kántor Veronika
Gyártó: Provobis Film, MAFILM, fekete-fehér, 35 mm, 74 perc

Verus néninek, egy archaikus kis magyar faluban élő 76 éves parasztasszonynak szinte egész családja a történelem áldozata lett. Csak egyetlen fia maradt életben, akinek az 1956-os forradalom után el kellett menekülnie hazájából. A film az idős asszony két elhatározását követi, hogy halála előtt fiát még egyszer láthassa Londonban és hogy az öreg, kiszáradt szőlőt megművelje. Az utazáshoz a pénzt két keze munkájával teremti meg. Korát meghazudtolva dolgozik, műveli földjét, kenyeret süt, kendert áztat, vásznat sző, imádkozik, gyapjút fon, búcsújáróhelyre zarándokol, és egyszer csak szülői ösztöntől hajtva minden nyelvtudás nélkül elindul az ismeretlen felé, hogy fiával találkozhasson.

Töredék az életről
játékfilm, 1979
rendező: Gyöngyössy Imre, Kabay Barna, forgatókönyvíró: Gyöngyössy Imre, Kabay Barna, operatőr: Szabó Gábor, vágó: Morell Mihály
szereplők: Kovács Mária, Bánffy György, Békés András, Szabó Éva, Hartmann Teréz
Gyártó: MAFILM Dialóg Stúdió, színes, 35 mm, 91 perc

Bogár Éva, egy nagyüzem ünnepelt igazgatója nyugdíjba megy, és elhatározza, hogy új életet kezd, visszatér falujába, a gyökerekhez, édesanyjához és lányaihoz, akiket karrierje építése során elhanyagolt. Késve érkezik, a faluban már anyja temetésére készülődnek. Éva a gyász fájdalmán keresztül szembesül mindazzal, amit életében elmulasztott. Hogy sose tudta kifejezni szerettei iránti érzelmeit. A filmben tanúi leszünk egy család morális széthullásának, a múlt eltitkolt személyes tragédiáinak és a jelen erőteljes társadalomkritikájának. Éva katartikus utat jár meg, de nem adja fel a reményt a megtisztulásra, az újrakezdésre.

Jób lázadása
játékfilm, 1982
rendező: Gyöngyössy Imre, Kabay Barna, forgatókönyv, Gyöngyössy Imre, Petényi Katalin, Kabay Barna, operatőr: Szabó Gábor, vágó: Petényi Katalin, Miklós Mária, zene: Jeney Zoltán, szereplők: Zenthe Ferenc, Temessy Hédi, Fehér Gábor, Rudolf Péter
Gyártó: Satellit Film, MAFILM Társulás Stúdió, színes, 35 mm, 100 perc

1943-ban egy Tisza menti kis faluban Jób és Róza, egy idős gyermektelen haszid zsidó házaspár elhatározzák, hogy ellentmondanak a történelemnek: örökbe fogadnak egy keresztény kisfiút, Lackót a szomszédos árvaházból, akinek utódként hátrahagyják szellemi és anyagi értékeiket. Lackó Dorkával, a kutyájával együtt fedezi fel a falusi élet, a természet, a szerelem, a hit, a szülők vallásos életének titkait. Különös és mély szeretet születik meg egy év alatt az idős házaspár és Lackó között. És miközben a fasizmus egyre jobban fenyegeti Jób és Róza életét, ők okosan és szeretettel gondoskodnak Lackó jövőjéről. Egy napon azonban megérkeznek a csendőrök, hogy deportálják őket. Lackó kétségbeesve fut a szekerek után, és várja a Messiás eljövetelét, ahogy Jób tanította.

Részletek a Jób lázadásáról megjelent kritikákból (pdf) Letöltés

Add tudtul fiaidnak
dokumentumfilm, 1985
író–rendező: Gyöngyössy Imre, Kabay Barna, Petényi Katalin, operatőr: Szabó Gábor, zene: Peskó György, vágó: Petényi Katalin, Németh Márta, szereplő: Rosenberg Éva
Gyártó: Satellit Film, színes, 35 mm, 60 perc

Rosenberg Éva néni, egy idős parasztasszony belső békével és derűvel éli hétköznapi életét, fát vág, kukoricát tör, jószágot nevel, dolgozik a földeken, énekel, imádkozik. Csak akkor ismerjük meg sorsát, amikor egyszer tésztagyúrás közben a kamera a karjába égetett számra közelít. Ekkor tör fel belőle a félévszázados fájdalom és panasz, hogy szüleivel és testvéreivel együtt elhurcolták, hogy Auschwitzba, ahol egész családja a gázkamrákban pusztult el, ő az egyetlen, aki visszatért. A zsinagógában, ahol egykor együtt ünnepeltek, csak omladozó falakat talál, melyeket benőtt a gaz, a temetőt felszántották, a sírköveket kidobálták és krumpliföld lett belőle. Éva néni negyven év után elhatározta, hogy felkeresi szülőfaluját, Tiszacsekét, hogy találkozzon egykori szomszédjaival. Egyesek örömmel ölelik magukhoz, mások elfordulnak, nem akarják megismerni…

Száműzöttek
játékfilm, 1991
rendező: Gyöngyössy Imre, Kabay Barna, forgatókönyvíró: Gyöngyössy Imre, Petényi Katalin, operatőr Jankura Péter, vágó: Petényi Katalin, zene: B. Bíró Zoltán, szereplő: Lydia Bock, Mária Reiss-Bock, Annanina Valentina Georgievna, Berkun Grirorjevics
Gyártó: Satellit Film, Grúzia Film, MIT-A Film, színes, 35 mm, 100 perc

A németeket akárcsak a krími tatárokat és más kis népeket Sztálin 1941-ben Szibériába és Kazahsztánba deportálta. Ezrek és ezrek haltak éhen, fagytak meg a szibériai hómezőkön. A játékfilm Lídia Bock, egy 75 éves parasztasszony sorsán keresztül eleveníti fel a hazájukból száműzött volgai németek szenvedéseit, és a szülőföld, az emberhez méltó élet utáni vágyait. Lídia 50 év száműzetés után elhatározza, hogy visszatér szülővárosába a Volga menti Szaratovba, de mielőtt hazatérne meg akarja keresni a kitelepítés alatt elveszített kisfiát. Sorba járja be nővérével Kazahsztán és a Gulág egykori munkatáborait. Közös útjuk során szakadnak fel félévszázados emlékeik, csillapíthatatlan fájdalmaik, a testi-lelki nyomor, kiszolgáltatottság, megfélemlítés, a múlt drámai pillanatai. De erőt ad nekik a haza, az anyanyelv, a nemzeti identitás, az emberhez méltó élet megtalálásának reménye.

Remény és Mítosz
kétrészes dokumentumfilm, 2015
rendező: Petényi Katalin, Kabay Barna, író: Petényi Katalin, operatőr: Halper János, Kende János, Szabó Gábor, Jankura Péter, zene: Edőcs Tamás, Vágó: Eszlári Beáta, szereplők: Bruno Torri, David Robinson, Giacomo Gambetti, Marcel Martin, Jean-Loup Passek
Gyártó: CinemStar, 2x24 perc, színes

A kétrészes dokumentumfilm Gyöngyössy Imre költő, filmrendező életútját mutatja be, látomást és valóságot egyesítő expresszív képsorokkal idézi fel a karizmatikus művész személyiségét. Gyöngyössy Imrét alig húszévesen, 1951-ben koholt vádak alapján három év börtönbüntetésre ítélték. A börtönben eltöltött évek késztették arra, hogy műveiben az üldözöttek, kiszolgáltatottak üzenetét közvetítse. Filmekben, versekben fogalmazta meg újra és újra hitét az emberben, a szeretet teremtő erejében. Az első rész képi világát belső monológként kísérik a költő versei, vallomásai, asztalfiókban őrzött feljegyzései, küzdelmeinek, alkotói vívódásainak látleletei. A második részben olyan neves nemzetközi filmkritikusok, esztéták, mint Bruno Torri, Giacomo Gambetti, David Robinson, Marcel Martin és Jean-Loup Passek értékelik az Oscar-díjra jelölt, a német állami Grimme-díjjal, a San Remoi Nemzetközi Filmfesztivál fődíjával, és számos nemzetközi díjjal kitüntetett rendező műveit.

Részletek a filmhez készült interjúkból (pdf) Letöltés

BUDAPEST
2021. szeptember 24. Budapesti Klasszikus Film Maraton 
Ludwig Múzeum
1095 Budapest, Komor Marcell u. 1. 

2021. október 7–10.
Art+ Cinema
1074 Budapest, Erzsébet krt. 39.

SZOMBATHELY
2021. október 11–24.
Savaria Filmszínház
9700 Szombathely, Mártírok tere 1.

SZEGED
2021. szeptember 16., 30., október 7., 14., 21., 28.
Belvárosi mozi
6720 Szeged, Vaszy Viktor tér 3.

SZOLNOK
2021. október 1–3.
Tisza mozi
5000 Szolnok, Templom út 4.

SZÉKESFEHÉRVÁR
2021. október 4–7.
Szent István Művelődési Ház
8000 Székesfehérvár, Liszt Ferenc u. 1.

VÁC
2021. október 11–15.
Madách Imre Művelődési Központ
2600 Vác, Dr. Csányi László krt. 63.

PANNONHALMA
2021. október 6-15.
Pannonhalmi Főapátság; Nagyterem és Gyöngyössy Imre-terem
9090 Pannonhalma, Vár 1.

BALATONFÜRED
2021. szeptember 16–18.
Quasimodo Költőverseny
A Stigma című könyv bemutatója és versfilm.

Beszélgetés a Vatikáni Rádió magyar adásában Petényi Katalinnal és Kabay Barnával (2021.09.24. adás)
Beszámoló a Vatikáni Rádió magyar adásában a Stigma című kötet bemutójáról (2021.09.23. adás)

Bemutatták a Római Magyar Akadémián Gyöngyössy Imre Stigma című olasz-magyar kötetét

A római Magyar Akadémia dísztermében szeptember 20-án hétfőn este bemutatták Gyöngyössy Imre költő és filmrendező Stigma című olasz-magyar kétnyelvű verseskötetét a szerző születésének 90. évfordulójára rendezett filmvetítés sorozat záróeseményeként.

Petényi Katalin író, filmrendező, művészettörténész és elsőként is a szerző felesége, valamint Kabay Barna forgatókönyvíró, filmrendező, producer és Roberto Ruspanti, az Udinei Egyetem magyar nyelv és irodalom professzora emlékeztek a költő Gyöngyössy Imrére, Terdik Sebestyén moderátor közreműködésével. A könyvbemutató estet filmvetítéssel kezdték, melyben olasz, francia, angol pályatárs rendezők vallottak egykori kollégájukról és barátjukról. Bár elsősorban filmjei révén ismerték Gyöngyössy Imrét, természetesen olvasták a verseit is, hiszen azok olaszul és más világnyelven még a művész életében megjelentek. Számukra a „rendező” Gyöngyössy Imre saját „költői szóképeit” vette filmkockákra. Petényi Katalin férje művészetének alapvonásáról, „filmnek és versnek a szimbiózisáról”, együttéléséről beszélt, míg Kabay Barna rendezőtárs és barát a „költői képek elsődlegességét” tartotta a filmek kiindulópontjának.

A Stigma című 200 oldalas verseskötet a budapesti Nap Kiadó gondozásában jelent meg a közelmúltban olasz-magyar kétnyelvű kiadásban. Miként ismeretes, az 1930-ban született Gyöngyössy Imre – baranyai falusi körorvos fiaként – a pannonhalmi bencés gimnáziumba járt, ahol olasz nyelvből és irodalomból érettségizett. Anyanyelvi szintű tudását azonban nemcsak nyelvészeti ismereteinek köszönhette, hanem annak a konzsenialitásnak, mely a fogékony magyar embert olyan könnyen otthonossá teszi az olasz világ gyönyörű tájain, dantei és petrarcai nyelvében, hiszen Itália és Hungaria sorsa nagyon sok szempontból közös szőttes. Ez az olasz nyelvi és művészeti indíttatás oldotta ki a fiatal és tehetséges Imréből az első verseket, olasz nyelven. Ez lett a veszte, börtönsorsa és kálváriája, egyszóval stigmája. Rajta a seb szó! Parola italiana! De ezek a stigmatizált szavak adták a szenvedésén túl az ő „megigazulását” is.

Huszonegyévesen, fürtös-göndör hajjal, mert olasz verseket írt, letartóztatják. 1951 a magyar történelem egyik mélypontja. Kínpadra és vesztőhelyre kerülnek a kínvallatás szavai is: az édes anyanyelv. Imre megvédi annak a becsületét. Elhallgat magyarul, hogy az édestestvér olasz nyelven mondja el, amit kimért rá a sors. És a Sors – számára a Gondviselés – azt szabta ki, hogy akár elnémulásig őrizze a szavak ősi szentségét és hogy azonosuljon azokkal a vele együtt meghurcoltakkal, akiket később a világ keresztútjain felismer, az elpusztított Volga-németekben, a berlini fal faltörő áldozataiban…

Így, „elűzetve anyanyelvéből, mert nem akart csalódni az édes magyar nyelv visszhangjában” kölcsönveszi a nagy olasz mesterek szavait és bocsánatot kér e szentségtörésért. „Ne hagyjatok elveszni” – szól a ’68-ban írt „Ha megkérditek egyszer” című versének utolsó sorai közt. Valójában a helyes olvasat éppen fordított: versei, minden szava, akár olaszul, akár magyarul, és minden filmkockája, együtt és külön-külön is, egyetlen képi kiáltás és figyelmeztetés is csak azért, hogy mi el ne vesszünk!

Ha megkérditek egyszer…

Ha megkérditek egyszer,
miért írtam olaszul ezeket a verseket:
mert elűztek anyanyelvemből
mert nem akarok csalódni
az édes magyar nyelv visszhangjában
mert ezek a szavak már
az utolsó bölcsődalok szarkofágunkon.

Ezek a szavak nem szólhattak
drága meggyötört anyám szájából,
aki őrt állt a kínzókamrákkal szemben
a piszkos kocsmák ajtajában
állt, türelmesen, fegyelmezetten
mint a pompeji katona.
Az anyám megnémult.

Alighieri Mester, Petrarca, Leopardi
és Ti mind akik testeteket
a tökéletes olasz versek gyötrő töviseivel öveztétek,
bocsássatok meg nekem
bocsássatok meg a szentségtörésért,
ne hagyjatok elveszni
a tudathasadás,
a folytonos átváltozások, árulások, halálra ítélt szavak
töveseinek vad rengetegében.

A pokoltól, az örök szenvedéstől,
az örök rehabilitációtól
mentsetek meg minket,
mentsetek meg minket.

(P. Vértesaljai László SJ – Vatikán)