A folyó bosszút áll, ha a gátőr nem vigyáz rá… Ez derül ki a Szigetnádasdon játszódó jelenetsorból, ahol Kállai egy Dunába telepített hatalmas fa tetején ülve tanulja a peranyagot, s körülötte mindent elvisz az árvíz… Az élet nem habostorta – dünnyögi Andics Erzsébet a Kommunista Párt, s a Színművészeti Főiskola vezető ideológusa azóta szállóigévé vált mondatait, mikor a szomszédja rárivall – A kurva nénikédet! Nem látod, hogy viszi a házad a Duna? – Ha valamiből, hát ebből is megtudja, aki nem élte át, milyen abszurd lehetett az ötvenes évek…

Pelikán a fa tetején, a Duna közepén

(fotó: Domonkos Sándor)

Bacsó gyerekkorától fogva kötődött a Dunához, háza is volt a Lupa-szigeten, ahol első filmje, a Nyáron egyszerű is játszódott. Többször beszélt arról, hogy maga is megélte a víz fenyegető mozgásait. Itt a Lupa szigeten fedezi fel Pelikán az orvhorgászt, akiről kiderül, régi barátja, Dániel Zoltán, akit még a pincéjében is rejtegetett a fasiszták elől.

Fábri, mint orvhorgász

Fotó: Domonkos Sándor

Helyszínfotók (Vayer Tamás)

Ezeken a dunavecsei, kunszentmiklósi helyszínfotókon látszik, milyen zabolátlan tud lenni a Duna. Partján sokfelé kereste Vayer Tamás, a díszlettervező és rendező a megfelelő gátat, gátőrházat, amit végül nem kellett megépíteniük, mert Tahitótfalun készen kapták a gátat, a kis sárga házikóval, ahol megállhatott a filmgyár Mindszenty érsektől öröklött fekete oldmobilja, s végigmasírozhattak az ávósok.

Gát a leégett házzal

(fotó: Domonkos Sándor)

A belsők a Mafilm 4. műtermében épültek fel díszletben, mert csak itt volt pince, mint beépíthető műterem, ahová a „morálisan kikezdhetetlen arcú” Fábri Zoltán – azaz Dániel Zoltán miniszter letekintett a csapóajtón át, hogy megakadjon a szeme – Dezső, a feketén vágott disznó földi maradványain.

(fotó: Domonkos Sándor)

Leányfalun, a MAHART üdülő teraszán forgott az ötleteitől állandó izzadságban úszó Tushinger elvtárs nagyjelenete. A jelenet abszurditását fokozták díszes, szecessziós fehér fémszékek, amelyek egyikén maga Bástya elvtárs is végighallgatja a Dániel elvtárs állítólagos kollaborációjáról szóló „vallomást” a békaemberekkel.

Elvtársak a Mahart üdülő teraszán

(fotó: Domonkos Sándor)

Leányfalut egyébként a filmesek nagyon ismerték, mert itt volt a filmgyár üdülője, rengeteg forgatókönyv született itt, többek között a Körhintáé vagy az Egy erkölcsös éjszakáé. Bacsó tehát nagyon ismerte a helyszínt. Itt, a Duna-parton forgott az a jelenetsor, ahol Pelikán kiutasítja az őt feljelentő Csetnekit a Határcsárdából. A kisnyilas figurát Rényi Péter, a kultúrpolitika által kirendelt tanácsadó javasolta Bacsónak, hogy ideológiailag kiegyensúlyozza a cselekményt.

„A folyó bosszút áll, ha a gátőr nem vigyáz rá… – nem csoda, ha a börtönből kijövő Pelikán első, naptárra vonatkozó kérdése a másik járókelőhőhöz: „A Duna vízállása?” – A menyasszonyom nem kéne? – válaszolja vissza amaz.

Bacsó és a díszlettervező Vayer Tamás – természetesen a film többi külső helyszínét és a velük zsilipelő, sokszor egész máshol elhelyezkedő belsőket – úgy tervezte meg, hogy kiemeljék, fokozzák azt az abszurditást, amely az ötvenes években vérfagylaló valóság volt.

Következő összeállításunkban a film budapesti helyszínein kalandozunk.