Rófusz Ferenc A légy című rövidfilmje révén örökre beírta nevét az egyetemes mozgókép történetébe, és különösen előkelő hely illeti meg őt a magyar filmtörténeten belül is, hiszen ez az 1980-ban készített, mindössze háromperces animáció lett az első Oscar-díjat nyert magyar filmalkotás. A kisfilm, amely egy rovar utolsó perceit dokumentálja, az illuzórikus szabadság és a vele szembe állított végletes kiszolgáltatottság megjelenítése. A halszem-optikával láttatott, bravúros képi játékra épülő film több mint háromezer darab, zsírkrétával készült rajzból áll össze. A „totális animációnak” vagy háttéranimációnak nevezett technika egyik unikális példája, mely során a figurákat és a hátteret nem a hagyományos módon, külön-külön rétegen kezelik, hanem minden egyes fázisképet újból megrajzolnak.

Totális animáció – A légy (forrás: NFI)

A film rendezője, a Kossuth-díjas, Nemzet Művésze-díjjal kitüntetett Rófusz Ferenc 1946-ban született Budapesten. Animációs filmes karrierjét 1968-ban fázisrajzolóként kezdte a Pannónia Filmstúdióban. Az 1973-ban bemutatott János vitéz készítésében már kulcsrajzolóként dolgozott, a Magyar Televízió megrendelésére készített Gusztáv sorozat 1976–77-es évadában pedig már társrendezőként tevékenykedett. 1988-ban családjával Kanadába disszidált, ahol előbb a Nelvana Stúdiónál dolgozott, majd 1991-ben Super Fly Film néven saját vállalkozást alapított. 2001-ben települt végleg haza Magyarországra.

Rófusz az Oscar-díjas filmjében alkalmazott technikát és az egyes szám első személyű ábrázolásmódot használja több munkájában is: a Holtpontban (1982) egy halálraítélt utolsó perceit kell átélnünk – magunkra vállalnunk – a sortűz előtt, a Ticket (2011) egy ember életét tömöríti tíz percbe. Több filmjét is áthatja a szatirikus hangvétel: a Nepp József ötletén alapuló A kő (1973) a tudálékosság kifigurázása, a Gravitáció (1984) főhőse a szabadságvágytól gyötrődő alma. A groteszk ábrázolásmód legutolsó, Az utolsó vacsora (2018) című, élőszereplős felvételeket és 3D-s megoldásokat is tartalmazó tízperces rövidfilmjében is megtalálható, ugyanis Leonardo da Vinci ikonikus falfestményének magasztos hangvételét a jelen közönségességével és hétköznapiságával állítja szembe. Rófusz felnőtt nézőket megcélzó, komor hangvételű rövidfilmjei mellett a gyereknézőkhöz szól Hoppi mesék (2015–2016) című vidám, népszerű rajzfilm-sorozata és az ebből készült 70 perces mesefilm (Egy év Hoppifalván, 2017), amelyben a kalandos mesék révén a világ népeinek ünnepeit és szokásait ismerhetik meg a legkisebbek.

Ebben a videóban Rófusz Ferenc mesél pályájáról és A légy című filmjének készítéséről. Szóba kerül a kínos botrányba fulladt Oscar-díjátadó is, amelyen személyesen nem vehetett részt, és helyette Dósai István, a Hungarofilm igazgatója vette át a díjat.

A Filmkultúra nem sokkal hazatelepülése után, 2002-ben készített interjút Rófusz Ferenccel.

Részletes információk a vetítésekről a Rajzfilmünnep honlapján.