A 125 éves filmtekercseket a Nemzeti Filmintézet digitalizálta, és a Ludwig Múzeumban nyílt Nagylátószög című magyar filmtörténeti kiállításon, valamint a  szeptember 21-én kezdődő 4. Budapesti Klasszikus film Maraton nyitógáláján mutatja be.

“Két éve folytattunk tárgyalásokat a Lumière Intézet vezetésével arról, hogy az 1896-os felvételek Magyarországra kerülhessenek. A Nemzeti Filmintézet – Filmarchívumhoz tavaly érkezett modern filmszkenner, amely képes az ilyen régi és szenzitív anyagok digitalizálására, és a Filmarchívum munkatársainak az elmúlt években szerzett, a korábbiakhoz képest jóval magasabb szintű tudása a fokozottan tűzveszélyes nitrocelluloid alapú filmtekercsekkel való bánásmód terén volt az, amivel a lyoni intézet bizalmát elnyertük, és 125 elteltével először ismét útnak indították Budapest felé ezeket a fantasztikus kameranegatívokat.” – Ráduly György, Filmarchívum igazgató.

További képekért kattintson a galériára:

1895. december 28-án Párizsban a Lumière-fivérek megtartották az első nyilvános filmvetítést, ezzel megszületett a mozi. Budapestre öt hónappal később, 1896 májusában érkeztek a Lumière-cég megbízottai az új találmánnyal.

Az éppen zajló millenniumi ünnepségsorozat jó alkalom volt arra, hogy a főváros és az akkor még hatalmas kiterjedésű ország ünnepi arcát mutassa a külföldi publikum számára. Az ünnepségsorozat egyik legfontosabb eseménye a királyi pár koronázásának évfordulóján, június 8-án tartott ünnepi országgyűlés volt az új, még nem teljesen befejezett Országházban. Díszmenet vitte át a koronát erre az alkalomra az ülés helyszínére a Mátyás templomból, ahol néhány napig megtekinthető volt a többi koronázási jelvénnyel együtt. Az eseményről fennmaradt felvételek azt a pillanatát örökítették meg a díszmenetnek, mikor a megyék és városok bandériumai, a zászlóvivők, valamint a főpapi és főúri hintók a királyi pár üdvözlése után a királyi palota udvaráról a Mátyás templom elé vonulnak a Dísz téren át.

Az eredeti kameranegatív (forrás: NFI)

A Lumière-cég által Budapesten készített felvételeket eddig néhány nagyon elhasználódott nitro forgalmi kópia alapján ismertük, amelyek 1963-ban egy egykori vándormozis hagyatékából kerültek elő. Az akkori labortechnikával még készíthető volt róla biztonsági filmmásolat, azonban az események részletei a rossz minőség és a többszörös másolás miatt alig voltak láthatóak.

A filmszalag különlegessége volt, hogy a ma szokásos négy darab, négyszögletes perforáció helyett kockánként csak egy kerek lyuk van rajtuk. Filmtörténeti jelentőségű szenzáció, hogy az egyenetlenül zsugorodott filmszalagot az NFI Filmarchívum új szkennerével sikerült 4K felbontásban digitalizálni. A kutatók számára döbbenetes élményt jelentett, hogy ilyen felbontású kép nyerhető ki a korabeli negatívból, ezért számtalan új részletet vehetünk észre az eddig ismertekhez képest. A Lánchíd budai hídfőjénél készült felvételek 116 kockával hosszabbak, és tisztán látszik rajtuk a nyüzsgő forgalom, a lovasszekerek rakománya és a kocsiban ülők arca is! A filmanyag egyenlőtlen zsugorodása miatt rendkívül fontos a megfelelő képstabilizálás. Egy ilyen filmanyagnak nemcsak a digitalizálása, hanem teljes körű restaurálása is hosszadalmas, de a mostani bemutató keretében már egy stabilizált és villogásoktól mentes képet láthatnak majd a látogatók. Az eredeti tekercseket a digitalizálás után visszaszállítják Párizsba, ahol a teljes Lumière hagyatékot őrzik.