120-as tempóban élte az életét – 12 tény Muráti Liliről
1. Útközben született.
Könnyen megtehette, hogy életkorával kapcsolatban ködösítsen, mert születési dokumentumai elvesztek. Csak azt tudjuk, hogy 1911-14 között Nagyváradon látta meg a napvilágot. Magasrangú tiszt édesapját éppen áthelyezték egyik állomáshelyéről a másikra, így ő útban Bulgária felé születetett – ha nem is éppen a vonaton, ahogy több interjújában megjegyezte, mintegy magyarázatul nyughatatlan természetére.
2. Új nőtípust hozott a magyar filmbe.
Filmjeiben és színpadon az extravagáns, intelligens, emancipált nőtípus, a "modern pesti lány" megtestesítője volt, aki nem függ a férfiaktól. Alakításai mai szemmel is frissek, természetesek, miközben pályatársait sokszor modorosnak, színpadiasnak érezzük. Magabiztos, vagány nő volt szerepeiben és az életben egyaránt, akinek 1945-ig egyetlen diadalmenet volt az élete, a történelmi kataklizma és az emigráció is csak két évre tudta feltartóztatni.
„Hazai színművészetünk lapossarkú, angolszoknyás, citrom-fanyar, whisky-izű büszkesége, színházi közönségünk legmodernebb típusú kedvence” (Film Színház Irodalom, 1941)
3. A színpad fontosabb volt számára, mint a film.
Már kisgyerekként, az angolkisasszonyoknál játszott a Szentivánéji álomban, az apácák javasolták a szüleinek, hogy adják színiiskolába. Zilahy Lajos Tűzmadár című darabjának szereplőválogatására egy ismerősét kísérte el végszavazni, de felfedezője, Bárdos Artúr őt szerződtette. A premier után az egész város róla beszélt. Egész életében a színpad volt számára a szerelem, a film csak a népszerűség eszköze. Amikor a Filmarchívum munkatársai hazatérése után a filmjeiről faggatták, csak a filmben viselt ruháiról volt hajlandó beszélni.
4. Leghíresebb filmje elveszett.
Az Egy nap a világ című darabot több mint háromszázszor játszotta el színpadon, de a belőle készült film elveszett. Néhány éve készült egy rekonstrukció a filmből a megmaradt fényképek alapján; valamint a magyar filmesztétika egyik alapműve, Balogh Gyöngyi és Király Jenő műfaj- és stílustörténete is ezt a szimbólummá vált címet viseli, Muráti Lili fényképével a címlapon.
5. Felfedezte a jó házasság titkát.
A korabeli közönség némi megütközéssel fogadta, hogy az „elkényeztetett, gőgös karrierbestia” nem egy milliomost vagy arisztokratát, hanem egy írót választ párjául. (Vaszary János híres művészfamília sarja: a festő a nagybátyja, Vaszary Piri színésznő a húga, Vaszary Gábor író a bátyja.) Valójában nagyon is racionális érdekházasság volt az övék, ahol a felek kölcsönösen segítették egymást. Vaszary darabjait, filmjeit egytől-egyig Lilire írta, mindig ő állt a középpontban, övé volt a legjobb szerep. Így állt elő az a paradox helyzet, hogy az önálló, senkitől sem függő hősnők megtestesítője saját bevallása szerint is nagyban a férjének köszönhette karrierjét. (A férj viszont neki köszönhette az életét, lásd alább.) A modern kapcsolathoz hozzátartozott, hogy sokáig nem költöztek össze, a feleség a Logodi utcában, a férj a Szalag utcában lakott. Később Muráti a második férjével, Dóra Sándor agyaggalamblövő világbajnokkal és profi pókerjátékossal sem költözött össze, és őt is túlélte.
6. Regényhez is adta a nevét.
Már akkoriban is könnyebb volt egy sztár nevével eladni a termékeket, a sztároknak pedig kellett a reklám. Muráti Lili Szeretni kevesen tudnak című "vad szerelmes regénye" az 1941-es könyvnap újdonsága volt, ma pedig új kiadásban olvasható. A színésznő állítólag nem önállóan írta, egy 1991-es interjúban Szép Ernőt nevezte meg valódi szerzőül, aki származása miatt nem publikálhatott.
7. Ha nem színésznő lett volna, autóversenyző szeretett volna lenni.
Igazi sportlady volt, különösen az úri sportágakban (lovaglás, golf, tenisz, vitorlázás) jeleskedett. Saját vitorlása, autója volt, nem csak a filmben, de a valóságban is 120-as tempóban közlekedett, vezetési stílusán rendszeresen élcelődtek a lapok. Autóit sűrűn cserélte és a rossz nyelvek szerint a forgatások céljára bérbe is adta.
8. Divatba hozta a mindennapi edzést.
Magas, vékony, sportos alkat volt és maradt idős koráig. Büszke volt 62-es derékbőségére, amit napi edzéssel ért el. Minden stílusban jól úszott, fejeseivel elkápráztatta a spanyololokat, akik általában nem tudtak úszni. Jó fizikumának is köszönhető, hogy bőven hetvenen túl is bírta a napi két színpadi előadást, és az átélt viszontagságok ellenére magas kort ért meg.
9. Divat és stílusikon volt.
Divatot teremtett öltözködésével és frizurájával. Sportosan elegáns stílusához jól passzolt a nadrágszoknya és a vastag fatalpú szandál, ő vette Budapesten az első bikinit és neki volt először miniszoknyája. Három dolgot nem unt meg élete végéig: a színpadi szereplést, az autóvezetést és a vásárlást.
10. Menekülés közben kis híján agyonlőtték.
1944 decemberében, amikor az orosz ostromgyűrű bezárult Budapest körül, férjével menekülni próbáltak, de autójuk elromlott, gyalog indultak tovább. Több hónapos kálváriájuk során egyik fogságból a másikba estek, többször kirabolták őket, sokszor az életet jelentette Lili lélekjelenléte. Molnár Gál Péter szavával élve: tehetséges menekülő volt, mindig feltalálta magát. Szürreális vándorlásuk közben sokszor kerültek életveszélybe, egy pesthidegkúti kertben már a falhoz is állították őket, Lili színésznői magánszáma révén nyertek egérutat. Később vidéki birtokuk környékén próbáltak meghúzódni, 9 hónapig laktak egy kidőlt falú erdei házban. 1946-ban sikerült elhagyniuk az országot, Franciaországon át Spanyolországba menekültek. Vaszary János Zörgetik az ajtót... című 1949-es visszaemlékezésében írta meg útjuk történetét.
11. Az emigrációban is sikerült karriert csinálnia.
Élete nagyobb részét emigrációban töltötte. Ha sikerei és ismertsége nem is mérhető a hazaihoz, de hatalmas teljesítmény, hogy idegen nyelvi és kulturális közegben is képes volt színésznőként érvényesülni, pedig az elején egyáltalán nem tudott spanyolul. San Sebastianban férjével magánszínházat vittek sikeresen, sok spanyol filmben és tévésorozatban játszott, de epizódszerepet kapott az öt Oscar-díjas Doktor Zsivágó-ban is, a vonatra felugró asszonyt játszotta.
12. Magyarországon 1945-től a rendszerváltásig tiltólistán volt.
1945-ben őt és férjét kollaboránsnak kiáltották ki, mert játszott a német megszállást követően. Pedig távol tartotta magát a politikától, férjével nem mentek el a hírhedt nyilas estélyre sem, ahol a fél szakma behódolt Szálasinak. Az ő köreiben a nyilasok szalonképtelenek voltak. Meggyőzően hangzik Molnár Gál Péter magyarázata: "Nem valószínű, hogy önmagukon kívül mélyebben érdeklődtek volna más iránt". Muráti bűnbakká vált, évtizedekig nem játszották a filmjeit, nevét kimondani sem illett. Először a hetvenes évek végén látogathatott haza, de a vele készült interjút nem engedte leadni a televízió. Csak a rendszerváltás után kapta vissza 1947-ben elvett állampolgárságát, Göncz Árpád a Magyar Érdemrend Középkeresztjével tüntette ki. 2002-ben az Uránia Filmszínházban gálaesten ünnepelték 90. születésnapját.
„Muráti Lilinél semmi nem igaz. Nem úgy hívták. Nem akkor született. Nem attól született. Nem azt csinálta az árpádsávos-karszalagos időkben, mint ráfogták. Nem akkor ment el Magyarországról, és nem úgy ment el, miként hírlett róla. Férje, Vaszary János – a színházi ember és színházcsináló, utó-Molnár Ferenc, jól csúszó darabok kieszelője, forgatókönyvíró és mozirendező – alapos terep- és jellemismerettel a Hazudós Lány szerepeit írta feleségének szériában. Muráti Lili élete merő bújócska. Sosem mondott igazat. De mindig őszintén és mély hittel tódított. Igazat magáról és a világról csakis szerepeiben mondott. Színpadon és fölvevőgép előtt. Szerepekben elbújva őszintén és teljes mélységében tárulkozott föl. Negyvenes évekbeli népszerűsége és hosszúra nyúlt emigrációját is átvészelő színészi utóélete a bizonyság rá: a nézők, akik a nézőtéri sötétekben világosabban látnak, mint hivatalból okosok napvilágnál, tévedhetetlenül fogták a tőle kapott hullámokat. Kiérezték nyilvános szerepléseiből az odaadó művészi igazmondást, a tehetség fókuszában összegyűjtött emberi és társadalmi sugarakat. Megértették. Szerették. Szívükbe zárták. Szeretetükkel őrizték.” (Molnár Gál Péter: Muráti életrajz I.)
