Képzési Igazgatóságunk 2018 óta számos kutatást indított, kiváltképp a mozgóképes képzési igények és a pályaorientációs lehetőségek feltérképezésére. Ezekre a kutatási eredményekre alapozva olyan stratégiát dolgoztunk ki, amely hosszútávon hozzájárul a magyar filmipar fejlesztéséhez és versenyképességének fokozásához, továbbá megalapozza a Filmintézet képzési és pályaorientációs tevékenységét.

A magyar filmiparban dolgozók kapcsolathálózatának feltárása IMDb adatok alapján

A hazai filmgyártás izgalmas témát szolgáltatott Nemes Dórának, aki az Eötvös Loránd Tudományegyetem Társadalomtudományi Kar survey statisztika szakon A magyar filmiparban dolgozók kapcsolathálózatának feltárása IMDb adatok alapján címmel írt szakdolgozatot. Konzulense Dr. Koltai Júlia Anna PhD volt. Nagy öröm volt számunkra, hogy segíthettük az adatok szakmai értelmezését és részt vehettünk a dolgozat megszületésében. Gratulálunk!  

A manapság népszerű hálózatkutatás módszertani kérdéseibe is belekóstolhatunk a dolgozat olvasásakor:

„Cattani mellett Barabási (2003) is foglalkozott filmiparral hálózati szempontból, hollywoodi színészeken keresztül mutat be számos hálózati tulajdonságot. Esetében is a kapcsolatnak az alapja a színészek között egy filmben történő közös szereplés volt. Hollywood színészeinek hálózatában az átlagos fokszám huszonhét volt, tehát ennyi kapcsolattal rendelkeztek átlagosan a színészek. Az átlagos távolság két véletlenszerűen kiválasztott szereplő között háromnak adódott. Viszont Barabásinál felmerült az az eset, hogy hálózatának negyvenegy százalékában olyanok szerepeltek, akiknek tíznél kevesebb kapcsolata van, így az átlagok nem használhatók. (A legtöbb kapcsolattal rendelkező személynek pedig körülbelül négyezer linkje volt.) Ehhez kapcsolhatóan említette meg a közgazdaságtan egyik legmeghatározóbb elvét, Pareto-szabályt, mely szerint számos területen, jelenség kapcsán megfigyelhető az, hogy egy okozat nyolcvan százalékban köszönhető az okok húsz százalékának. (Barabási hálózati példája: „a hollywoodi kapcsolatok 80 százaléka a színészek 30 százalékához tartozik.” (Barabási 2003: 57))
Illetve Barabási rávilágít arra a fontos tényre is, hogy ha valaki sok filmben szerepel, még nem jelenti szükségszerűen azt, hogy sok kapcsolattal rendelkezik (például a Barabási által említett pornószínészek példája⁸). (Barabási, 2003)”

Hiány, értéknövelés, utánpótlás
A magyar filmszakma munkaerőpiacának fejlődési lehetőségei

A Filmintézet Képzési Igazgatósága 2018-ban éves filmszakmai kutatást indított a filmgyártás, televíziózás, utómunka, terjesztés és háttériparágak humán erőforrásainak felmérésére, amelynek célja a filmipari dolgozók helyzetének és képzési igényeinek megismerése. A kutatás eredményeire támaszkodva a Filmintézet olyan stratégia kidolgozásába kezd, amely hosszútávon hozzájárul a magyar filmipar fejlesztéséhez és versenyképességének fokozásához.

Annak érdekében, hogy a Filmintézet jobban megismerje a hazai filmes szakma lehetőségeit, illetve a támogatott képzési programok jobban szolgálják a magyar mozgóképes szakmák fejlődését, ezentúl évente szeretne online, kérdőíves kutatást végezni.

A felmérés során a Filmintézet együttműködik a filmes oktatás és képzés kiemelt intézményeivel, a film- és audiovizuális program gyártó cégekkel és szakmai szervezetekkel.