Ferike szó szerint a szülei szeme, hiszen a kisfiú szülei vakok – 11 évet átívelő megható családportré szituációkkal, belső monológokkal teli.

Kati és Győző átlagemberek. Ők is mindennapi gondokkal, a szokásos együttélési nehézségekkel küszködnek. A helyzetük mégsem átlagos, mert világtalan emberpárként gyermeket vállaltak. Ferike egészséges. Születésétől kezdve két éven át időnként felvételeket készítettünk náluk, megismételhetetlen helyzetek, belső monológok, küzdelmeik sora megmutatásával Szemünk fénye címmel született meg a sikeres filmünk. Tíz jelentős nemzetközi fesztiválon szerepelt és rangos díjakat, elismeréseket kapott. Ferike négy évesen kezdi érteni, hogy szülei nem látnak, kameránk előtt történik a felismerés. 9 - 10 - 11 évesen pedig már a szüleiről gondoskodás felnőttes gondolatokat is ébreszt. Ő a szülei szeme, szó szerint. Segíti szüleit a maga módján, szinte ösztönösen. Hármójuk egymásrautaltsága különösen sajátos és nem problémamentes. Gyakran utaznak, a fővárosba is, pl. múzeumok, állatkert, ilyenkor Ferike a vakvezető, karjába édesapja kapaszkodik, görcsösen. Ferikére támaszkodnak szülei. Nem egy szokványos gyermekkor az övé, élete nem egy átlagos sors, a különleges körülmények és adottságai is erre predesztinálják őt.