A betyárok kultusza

Sobri Jóska, Rózsa Sándor és a többiek – a magyar kultúrtörténetből több olyan alakot ismerünk, aki a rendvédelmi szervekkel való folyamatos összetűzésben élte az életét, és vált legendássá. Számtalan nép- és műdal őrzi emlékét a magyar Robin Hood-oknak, meséket és kalandregényeket írtak életükről, majd később a filmesek is felfedezték őket. Kultuszuk azért különösen érdekes, mert – büntetőjogi értelemben – közönséges bűnözőkről van szó, ám valamiképpen mégis képesek megjeleníteni egy olyan szabadságeszményt, amely sokak elérhetetlen vágya.

Közös motívum a kultikus bűnözőkben, hogy társadalmilag feszült időszakokban tűnnek fel. Rózsa Sándor és Sobri Jóska a 19. századi Magyarország szabadságharc előtti, egyenlőtlenségektől és igazságtalanságoktól hemzsegő világában fosztotta ki azokat, akiket lehetett – tehát a gazdagokat. A Viszkis a rendszerváltás utáni társadalmi zűrzavarban, "a szabadság nehéz mámorában" rabolt bankot, de például Al Caponénak is a szesztilalom és a világválság adott ideális terepet.

Szomjas György: Rosszemberek

Persze a legendák olykor hadilábon állnak a valósággal: Robin Hood (állítólag) a gazdagoktól lopott javakat a szegények között osztotta szét, ám a magyar betyárokra ez sosem volt különösebben jellemző, és még csak az sem, hogy csak a kifejezetten gazdagokat lopták volna meg. A betyárok juhászokat, parasztokat is kifosztottak, míg például a Viszkis a legnagyobb lakossági bankban a kispénzűek betéteit fosztogatta – ugyanakkor a belőlük képzett legendák valamiképpen képesek helyre billenteni a világot: a gazdagok szegényebbek, a szegények gazdagabbak lesznek.

Törvényen kívüliek filmhősök

Rózsa Sándorról 1971-ben televíziós sorozat készült Oszter Sándor főszereplésével, Szinetár Miklós rendezésében, Móricz Zsigmond Betyárok című regényére alapozva. A sorozat Rózsa életének romantikus motívumaira, illetve a 19. századi "hivatalos" Magyarország packázásaira koncentrál. Oszterék népszerűségét is felümúlta azonban Hofi Géza paródiája, amely sajátos lenyomatát adja annak a Kádár-kornak, amely a betyárokról és bűnözőkről elsősorban múlt időben akart beszélni.

Szintén az alföldi betyárok világában játszódik Szomjas György filmje, a Talpuk alatt fütyül a szél, amely a 70-es évek magyar filmművészetének egyik legizgalmasabb műfaji kísérlete. Az eastern a western parafrázisaként képkivágataival, montázsaival is az amerikai előképére utal. A betyárokat a cowboyokkal azonosítja – a törvénnyel és az igazságszolgáltatással éppúgy hadilábon állnak –, a pusztát a sivatagi tájakkal, a seriffet a csendbiztossal. Az analógia tehát több szinten is megáll, miközben a sztori mégis sajátosan magyar ízeket kap. Szomjas a Rosszemberekkel megismételte a Talpuk alatt fütyül a szél sikerét, de már nem annyira szigorúan használva a műfaji kereteket, mint előzőt filmjében – majd következő műveit már jelenidőbe helyezte.

András Ferenc: Dögkeselyű

1982-ig kellett várni az első igazi magyar akciókrimire, a Dögkeselyűre. Ellentétben a betyárokkal – vagy éppen a Viszkissel –, a főhős, Simon József, a taxisofőr morális okokból választ törvényen kívüli eszközöket. Meglopják, társai meghazudtolják, majd bosszút áll, részben a tolvajokon, részben az egész társadalmon. Simon – Cserhalmi György klasszikus alakításának köszönhetően – akár egy Scorsese- vagy De Palma-film főhőse is lehetne, ahogy maga a film is hitelesen hozza a műfaj kötelező elemeit, autósüldözésekkel (Cadillacek helyett Zsigulikkal), tehetetlen nyomozókkal és robbantásokkal.

Gigor Attila sikeres elsőfilmje, a Nyomozó hőse, Malkáv Tibor törvénytisztelő boncmester, aki anyja műtétjére akar pénzt szerezni, ezért öl meg egy idegent, aztán – ahogy az lenni szokott – az események a törvényen kívüli világban egymásból következnek, és az egyébként amorális Malkáv a legkomolyabb morális kérdésekkel szembesül. Ahogy Szomjas easternjei megidézik a westerneket, úgy rímel a Nyomozó a skandináv krimik egyszerre brutális és mégis bájosan bizarr világára.

A frissen a mozikba érkezett A Viszkis pedig a 90-es évek Magyarországának állít emléket. Egy olyan korszaknak, amely – egy új világ születéseként – izgalmas terepet nyújtott egy törvényen kívülinek.

Deák Dániel