Gyermeki módszerekkel harcolni az igazságtalanság ellen
Rofusz Ferenc 'Légy' és Szabó István 'Mephisto' című filmjeinek 36 és 35 évvel ezelőtti duplázása idén megismétlődött: újra két egymást követő évben kapott magyar film Oscar-díjat. 2016-ban Nemes-Jeles László első egészestés alkotása, a 'Saul fia' nyerte a legjobb idegen nyelvű filmnek járó elismerést, idén pedig Deák Kristóf alkotása, a 'Mindenki' kapta a Legjobb Élőszereplős Rövidfilm Oscar-díját – a magyar filmek közül első ízben.
A 'Mindenki' ötlete Deák londoni tanulmányainak időszakára nyúlik vissza, amikor svéd szobatársa mesélt neki gyerekkori élményeiről: az iskolai kórusban megtiltották neki az éneklést, a lány pedig csendben engedelmeskedett tanárának. Deák meglepetésére ez a történet nem volt egyedi, később sokan osztottak meg vele nagyon hasonló élményeket. Az eredeti anekdota egyből megragadta a rendező képzeletét annak kegyetlensége miatt, és rájött, hogy univerzális mondanivaló rejtőzik benne: egy rendszerszintű igazságtalanságról ad képet, amelyben a gyerekeknek a saját módszereikkel kell harcolni az igazukért.
A filmet már 2012-ben elkezdte fejleszteni Deák egy csapat brit forgatókönyvíróval, akikkel akkoriban együtt dolgozott. Mivel nem akart összeállni az ötlet, egy évig pihenőpályára tették, és mikor újra elővették, már sokkal felemelőbb befejezést írtak hozzá, a történetet pedig Deák gyerekkorának időszakába, a kilencvenes évekbeli Magyarországra helyezték. A rendező a kész történethez a saját élményeit is felhasználta és a tanár karakterén is változtatott az eredetihez képest.
A projektet többször is elutasították különböző pályázatokon, mígnem 2014-ben 8 millió forintot nem nyert a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság Médiatanácsának Huszárik Zoltán-pályázatán. Így a 'Mindenki' forgatása végre elkezdődhetett a Meteor Film produkciójában, Maly Róbert operatőr (aki a Karlovy Vary-ban díjazott 'Szerdai gyerek' című filmet is fényképezte) és Balázs Ádám ('Testről és lélekről') zeneszerző közreműködésével.
A Huszárik Zoltán-pályázat után kezdődött a casting is, mely egy viszonylag hosszú folyamat volt. Közel 80, színészileg tapasztalt gyereket hallgattak meg, és végül három forduló után választották ki a két főszereplő fiatalt, Gáspárfalvi Dorkát és Hais Dorottyát. A megfelelő kórus megtalálásakor Deák azt tartotta szem előtt, hogy az énekesek egy kórusból, egy helyről származzanak, ezért ismert magyar énekkarokat hallgatott meg az ország minden tájáról, végül pedig a Bakáts Téri Zenetagozatos Általános Iskola kórusa mellett döntött.
A tanár megformálóját Szamosi Zsófia alakítja, akit a rendező korábban a Pintér Béla társulatból ismert. Deák azt mondta, hogy lenyűgözte a színésznő bátorsága és nyitottsága a kevésbé szerethető, sokszor nehéz természetű karakterek eljátszása iránt. A rendező szerint Szamosi meg tudja ragadni a néző figyelmét és képes fenntartani a teljes játékidő alatt, a színésznő pedig már a kezdetektől fogva értette és magáévá tette a tanár karakterét.
Amikor elkezdtek gyarapodni a 'Mindenki' fesztiválsikerei, az Oscar-esély is valós céllá vált. Ahhoz viszont, hogy egy rövidfilm jelölt lehessen, vagy meg kell nyernie bizonyos fesztiválok Oscar-kvalifikáló díjait, vagy műsorra kell tűzni Los Angelesben. A 'Mindenki' kivételesen sikeres fesztiválkörútat járt be, nagyon sok díjat nyert világszerte, köztük két Oscar-kvalifikáló elismerést is: a tokiói Short Shorts Film Fesztivál nagydíját és a Chicago-i Nemzetközi Gyerekfilm Fesztivál rövidfilmes kategóriájának fődíját.
A növekvő sikerek mellett a filmről olyan neves szaklapok írtak pozitív kritikát és jósolták meg a győzelmét, mint a Hollywood Reporter, az IndieWire, a Film Experience, az AwardsCircuit, vagy a Goldderby. A Trash Ban nevű filmkritikai oldal szerint a 'Mindenki' csodálatos tánca a függetlenfilmek realizmusának és a könnyed hollywoodi bájnak. Kirk Fernwood, az amerikai One Film Fan filmfanatikusa azt írta a 25 perces filmről, hogy elképesztően magával ragadó, vitathatatlanul bájos, drámaian megragadó, rendkívül szívmelengető, narratívájának végkifejlete pedig mélyen megérinti a nézőt. Adnan Kundi, a London Trees szerzője szerint a film egy vizuálisan lenyűgöző mestermű, csodálatos zenével és az erőről és kitartásról szóló üzenettel. Ezek a pozitív kritikák nemcsak felkeltik a filmek iránti érdeklődést, de a nézők és a filmszakma közvéleményét is formálják, ez pedig nagy befolyással lehet a fesztiválok döntéshozatalánál is.
Deák Kristófnak jelenleg több futó projektje is van, melyekben különösen érdeklik az olyan felgyorsult társadalmi folyamatok, mint a mesterséges intelligencia, a transzhumanizmus, vagy a technológia hatása a társadalmunkra és hogy ez miként formálja az emberek önmagukról és az életről való gondolkodását.
'A legjobb játék' című lévő sci-fi rövidfilmterve előbb a 4. Friss Hús Budapesti Nemzetközi Rövidfilm Fesztivál pitch fórumát nyerte meg, valamint az NMHH Médiatanács Mecenatúra Programjának Huszárik Zoltán-pályázatán is kapott támogatást – akárcsak korábban a 'Mindenki'. 'A legjobb játék' a mesterséges intelligenciát állítja középpontba és egy átlagemberről szól, akinek meg kell tanítania egy térfigyelő kamerát arra, hogy kiszúrja a bűnözőket. A férfi nemsokára rájön, hogy ez a technológia előbb-utóbb át fogja venni a munkáját, ezért megpróbálja legyőzni a rendszert. A film forgatása márciusban kezdődik.
Deák emellett egy TV-filmet is előkészít, mely az ötvenes évek Budapestjén, a legsötétebb Rákosi-korszakban játszódik és valós eseményeket vesz alapul. A történt szerint egy szobában reked egy házaspár, akikhez mindig újabb látogatók érkeznek és a hatalom tiltására nekik is tilos távozniuk, így egyre többen kerülnek a szoba fogságába. A rendezőnek van egy egészestés filmterve is, méghozzá egy alacsony költségvetésű mundande sci-fi, mely a közeli jövőben, Budapesten játszódik és olyan kérdésekről szól, mint a modern társadalom és a technológia fejlődés különböző hatásai az emberi életre.
Deák és író csapata nemrégiben egy saját ötleten alapuló minisorozatot készített a Paramount Channelnek, a már műsoron lévő sötét komédia minden része 3-4 perces és olyan dinamikus, mint egy videoklip. A kómában lévő főszereplő mindent lát és érzékel maga körül, miközben cinikusan narrálja, amiket folyamatosan észlel: a kibírhatatlan családját, a szörnyű orvosokat és nővéreket, valamint az emberi butaság, kapzsiság és aljasság különböző megnyilvánulásait.
A 'Mindenki' Oscar-győzelme mindenképpen nemzetközi lehetőségeket sorát nyitja Deák Kristóf előtt. Egy biztos, következő rövidfilmjét hamarosan láthatjuk, ami remélhetőleg hasonlóan sikeres pályát fut majd be, mint a 'Mindenki'.
Herczeg Zsófia