A Magyar Nemzeti Filmalap felkérésére készül a magyar filmipar részletes térképe. Az adatokból a Filmalap az OrienTax és a Candole Partners segítségével elkészíti a magyar filmipar első iparági jelentését, amelyből a hazai és a nemzetközi szakma valamint a kormányzat megtudhatja, hogy milyen létszámmal, mekkora hozzáadott értékkel és gyártási kapacitással dolgozik a hazai ipar.

A kreatív és kulturális iparágak jellemzője, hogy kreatív, technikus és menedzser munkatársak is döntően projektalapon, gyakran változó szerepkörben dolgoznak. A kreatívipari dolgozók ritkán dolgoznak 8 órás munkaviszonyban és öt főnél nagyobb vállalkozásnál.

A Magyarországon is alkalmazott, eredetileg a termelő iparágakra kialakított nemzeti és nemzetközi (ENSZ, EU) gazdaságstatisztikai rendszerek a kreatív iparágakat, így a filmipart, a televíziózást vagy a zeneipart nem tartják külön nyilván. A hivatalos adatrendszer az öt főnél kisebb vállalkozásokról csak kevés adatot gyűjtenek, ezért az egész EU-ban a hivatalos statisztikákban közöltnél lényegesen magasabb a kreatívipari foglalkoztatottság és a GDP-hez való hozzájárulás mértéke.

A célunk az, hogy az eddigieknél sokkal pontosabb képet adjunk az audiovizuális iparágak, és különösen a filmipar működéséről. Ennek az egyik célja az, hogy ne becsüljük alá a filmiparba érkező közvetett és közvetlen támogatások gazdaságélénkítő és foglalkoztatási hatását. A másik célja az, hogy a globális versenyben működő magyar filmes-, tévés-  és reklámfilmes gyártás tényleges méretéről, teljesítőképességéről, szakember-ellátottságáról a nemzetközi partnerek jobb képet kapjanak.

Annak érdekében, hogy a hivatalos statisztikai adatokat és az iparág saját adatait különféle adattérképek segítségével össze tudjuk kötni, és a hiányokat ki tudjuk egészíteni, 2016. januárjában a filmes szakmai szervezetek bevonásával anonim, kérdőíves felmérést szeretnénk folytatni  az audiovizuális iparban dolgozók körében.

További háttérként és illusztrációként az adatgyűjtés céljáról és a gyűjtött adatok köréről itt, a módszertani háttéréről itt tájékozódhat. A kutatás lebonyolítása a 2015 első felében zajlott hazai zeneipari felméréshez hasonlóan fog történni 2015. decembere és 2016. februárja között.

• Kreatív kapacitások: forgatókönyvírók, rendezők, zeneszerzők, producerek és a munkájukat segítő jelmez- és helyszíntervezők, sound designerek, zenei rendezők, dramaturgok, helyszínkeresők munkakörülményei, fejlődési lehetőségei és kapacitásai a hazai, koprodukciós és szervízmunkák számára, és persze a filmekben szereplő előadóművészek, színművészek és statisztikák.
• Gyártási kapacitások: az egészestés játékfilmek, tévéműsorok és reklámfilmek gyártási kapacitásai. Operatőrök és kameramanok, focus pullerek, kameratechnikusok, fotósok. Világosítók és hangtechnikusok. Berendezők, építészek és statikusok, a helyszíneken dolgozó szakemberek best boy, rigger, grip és más feladatkörben. Kaszkadőrök, speciális effektek szakértői. Kellékesek, sminkesek és öltöztetők, fodrászok. Szállítók, cateringesek, személyszállítók. Mennyien vannak, milyen körülmények között dolgoznak? Hogyan jutnak el hozzájuk a közvetett és közvetlen támogatások.
• Utómunka kapacitások: Vágók és segítőik, fényezők, hanvágók és segítőik, feliratozók és a munkájukat koordináló, irányító, segítő személyzet. Hány vállalkozás, mekkora éves kapacitással és milyen körülmények között dolgozik Magyarországon?
• Filmforgalmazók: plázákban és art mozikban, digitálisan, DVD-n. Televíziós műsorok beszerzői, reklámfilmek értékesítői és beszerzői.