1956-ban mutatták be Keleti Márton 'A csodacsatár' című szatíráját, melyben – a már életében legendává vált – Puskás Ferenc önmagát játssza Pongrácz Imre, Kiss Manyi és Sinkovits Imre oldalán. A film egy fiktív országban, Futbóliában játszódik és a fanatikus focirajongást állítja középpontba zenés dalbetétekkel és propagandisztikus üzenetekkel teletűzdelve – helyenként bátor (vagy annak tűnő) áthallásokkal a kor Magyarországára. Az ország vezetői meg akarják maguknak szerezni a világhírű magyar focistát, mely köré egy egész akciót szerveznek, de egy félreértés miatt rossz embert hoznak haza, aki ügyetlenkedve játssza végig a döntő mérkőzést, hozzájárulva ezzel a diktatúra bukásához..

Puskás Ferenc a 'Csodacsatár' című filmben

Fábri Zoltán pár évvel később, 1961-ben konkrét történelmi traumát dolgoz fel a futball témáján keresztül. 'A Két félidő a pokolban' 1944-ben, a mai Ukrajna területén játszódik, ahol a magyar munkaszolgálatos raboknak “barátságos” mérkőzést kell játszaniuk német katonák ellen – Hitler születésnapjának tiszteletére. Kiváltságos helyzetbe kerül, akit beválasztanak a csapatba, mert nem kell dolgoznia és jobb körülmények közt élhet, legalábbis egy munkatáborhoz képest. A foci reményt ad a tizenegy rabnak, az ő élet-halál küzdelmüket és összetartásukat mutatja be a film a játékon keresztül.

A ‘Két félidő a pokolban’ sikerét jelzi, hogy 1981-ben amerikai feldolgozást is készítettek belőle ‘Menekülés a győzelembe’ címmel, méghozzá a legendás John Houston rendezésében, Sylvester Stallone, Michael Caine, Max von Sydow és olyan legendás labdarúgók, mint Bobby Moore vagy Pelé főszereplésével. A korszak ugyanaz, a helyszín viszont Ukrajna helyett Párizs, a rabok nem magyarok, hanem különböző nemzetiségűek, nem Hitler tiszteletére játszanak, hanem egy hadnagy kedvéért és a rabok a francia ellenállókkal szövetkezve kísérelnek meg szökést, a dramaturgia pedig inkább a hollywoodi filmek mintáját követi. A filmet Magyarországon forgatták, az MTK stadionjában, és több magyar is feltűnik a vásznon, többek között a későbbi szövetségi kapitány, Egervári Sándor.

'Két félidő a pokolban'

1971-ben ismét szatíra készült futball tematikával: Sándor Pál 'Régi idők focija' a húszas évek kolorlokálját idézi, és igazi stílusbravúrként felhasználja a némafilm korának kedvelt művészeti formáit, a burleszket és pantomimot – az irodalmi alapanyagot pedig a kor Budapestjét talán legérzékletesebben megragadó Mándy Iván szolgáltatta. A főszereplő Minarik Edét alakító Garas Dezső egy mosodást játszik, akinek szenvedélye a foci és egyetlen vágya, hogy a kedvenc csapata bejusson az első ligába, ezért pedig mindent hajlandó feláldozni a maga bájosan ügyetlen módján. A szereplők között – a már említett Garas Dezsőn kívül – megtaláljuk Sándor Pál filmjeinek állandó színészeit, Kern Andrást, Major Tamás  ‘Régi idők focijának’ köszönhetjük a “Kell egy csapat!” szállóigét.

A rendszerváltás utáni magyar film sem maradt foci-szatíra nélkül. Tímár Péter 1999-ben bemutatott '6:3 avagy, játszd újra Tutti' című filmjének története "az évszázad mérkőzése", az 1953 novemberében játszott magyar-angol köré épül. A meccset már hónapok óta tűkön ülve várt egész Magyarország, hogy a legendás Aranycsapat összecsapjon a hazai pályán veretlen angol válogatottal. Ebben a feszült időszakban jelenik meg egy ismeretlen férfi, Tutti (Eperjes Károly), aki már ismeri a játék kimenetelét, a film pedig őt követi nyomon Budapest boltjain keresztül, ugyanis a rettegett diktatúra vezetői is felfigyeltek különös képességére, a meccs pedig eltörpül emellett.

'6:3, avagy játszd újra, Tutti'

A játékfilmek mellett dokumentumfilmek is készültek a hazai fociról. 2009-ben Almási Tamás rendezett egy életrajzi filmet Puskás Ferencről 'Puskás Hungary' címen. A leghíresebb magyar focistáról szóló alkotás főként archív felvételeken mutatja be Puskás életét, a gyerekkorától kezdve a pesti életén és edzésein át a világhírig vezető útig, amit mindenhol nagy népszerűség övezett. Almási filmjében megszólaltatta a nemzetközi futballvilág színe-javát, Beckenbauerral, Platinival, Pelével. A körülrajongott focista csillogónak tűnő élete mögött megbújik családjának tragikus sorsa és az emigráció kényszerű mivolta is.

Szintén a magyar futball sikeresebb időszakát idézi meg Kocsis Tibor 2014-ben készült dokumentumfilmje, A 'Magyarok a Barcáért', amely a világ talán legnépszerűbb klubcsapata, az FC Barcelona magyar vonatkozásait mutatja meg. A filmből kiderül, hogy Kubalát, Kocsist és Czibort a mai napig ismerik és szeretik a katalán fővárosban, például különbőző tréfás beceneveik is fennmaradtak. A dokumentumfilmet sikerrel vetítették a mozik, és sokan látták a televízióban és DVD-n is.

Muhi András Pires filmjei már a kevésbé dicsőséget időszakból táplálkoznak: saját focista múltjából inspirálódva arra vállalkozott, hogy több dokumentumfilmben, kérlelhetetlennek tűnő őszinteséggel mutassa be a magyar labdarúgó válogatott sokszor elkeserítő küzdelmeit, előbb a ‘Magyarfutball, 91. perc’, majd a tavalyi EB-ig tartó menetelést bemutató ‘Magyar csapat – „…még 50 perc…”’ című filmjében. Ebben elsődlegesen olyan felvételeket mutat be, melyek korábban nem kerültek a nyilvánosság elé. A stáb a három hónapos forgatás során minden edzésen, taktikai értekezleten és meccsen végigkísérte a csapatot, az edzők és a játékosok viszonyára és a személyiségükre fókuszálva.

'Viharsarok'

Császi Ádám 2014-ben készítette el ‘Viharsarok’ című kamaszkori drámáját, Sütő András és Varga Ádám főszereplésével, a Filmalap támogatásával. A film egy szerelmi háromszöget mutat be, középpontjában két, német focicsapatban játszó fiúval, akik nemcsak szobatársak, hanem legjobb barátok is. Egy vesztes meccs és egy elmérgesedett veszekedés után egyikük hazajön Magyarországra, ahol megismerkedik egy új fiúval, akivel kölcsönös vonzódás alakul ki. Nemsokára hazaérkezik legjobb barátja is, és mindketten kénytelenek szembenézni egymással kapcsolatos érzelmeikkel.

Örvendetes, hogy nemcsak férfiak, hanem fiatal női alkotók is foglalkoznak a futballal. Szilágyi Fanni Színház- és Filmművészeti Egyetemen készült rövidfilmje, ‘A csatárnő bal lába életveszélyes’ – ahogy már a címből is sejthető – szintén sportfilm. A Mán-Várhegyi Réka novelláját adaptáló rövidfilm főhőse egy átlagos párkapcsolatban élő fiatal lány, aki egyszer elkíséri a grundra focirajongó barátját, amikor fény derül különleges képességeire. Szilágyi Fanni célja, hogy nagyjátékfilmmé fejlessze alkotását – így az szerepelt a 2016-os Filmalap Inkubátor Program döntős filmtervei között.

Egészen biztosak lehetünk benne, hogy még sok magyar focis filmet láthatunk. Legközelebb a ‘Brazilok’-at, amely a magyar focis filmek hagyományainak megfelelően a játékon keresztül tart – egy roppant szórakoztató – görbe tükröt társadalmunk elé.

Herczeg Zsófia