Bacsó Péter 1969-ben forgatott A tanú című filmjével, a magyar rendszerváltás után 30 évvel egy olyan film kerülhet vetítésre, amely a leváltott szocialista diktatúra szimbólumává vált. Az elkészítése után tíz évre dobozba zárt alkotást 1981-ben vetítették először Cannes-ban, és ezután 32 országban mutatták be.

A forgatás és a sorozatos leállítások, az egyes jelenetek kivágatása és a hozzáforgatások – hatalom és művészet jellegzetes egyezkedése volt a hatvanas évek végén.

A fennmaradt egyetlen cenzúrázatlan korabeli kópia alapján, a digitális technika segítségével most lehetővé vált az eredeti változat rekonstrukciója. A kivágott részeket - amelyek közül többnek az eredeti negatívja a Mafilm raktárából került elő hosszú kutatómunka során - a Filmlabor hiánytalanul be tudta illeszteni filmbe, és „hozzáfényelni” a mindenki által ismert verzió restaurált anyagához. Ennek köszönhetően most kiváló minőségben lesz látható a cenzúrázatlan változat.

Az eredeti verzióban, melynek Cannes-ban lesz a világpremierje, látható a Rajk Lászlóra utaló sötétzárka-jelenet, s az a beszélgetés is bővebb, ahol az egyház ezeréves stabilitását állítják szembe az éppen csak megszületett kommunista rendszerrel. Ebben a változatban nem szerepelt a forgalmazott változatot záró, több évvel később játszódó villamosjelenet, amelyet a rendező a cenzúra utasítására illesztett a film végére 1969-ben.

Bacsó Péter: A tanú

A film teljeskörű, 4K felbontású restaurálása a Filmalap igazgatóságaiként működő Filmarchívum és Filmlabor közös munkája, 30 szakember részvételével és a Magyar Operatőrök Társasága közreműködésével valósult meg.

A Filmalap kezdeményezéseként 2017-ben indított hosszútávú filmfelújítási programnak köszönhetően évente 25-30 magyar klasszikus film teljeskörű restaurálása készül el.