A szabadságharc bátor magyar filmesei

Film és történelem – kéz a kézben járnak. A film születése után nem sokkal már felismerték az alkotók, majd a közönség, hogy a mozgókép nemcsak az itt és most jelenidejét, hanem a történelmi múltat is képes hitelesen ábrázolni.

Az alábbiakban a 1848-49-es forradalom és szabadságharc idején (és az azt követő időszakban) játszódó filmeket gyűjtjük össze – a lista természetesen nem teljes, és tetszőlegesen folytatható; kedvcsináló ahhoz, hogy minél több történelmi magyar filmet nézzünk, régieket és újakat egyaránt.

A jó történelmi filmek mindig aktuálisak – ám az alábbi alkotások most két szempontból is fontosak: március 15-én alkalmunk nyílik megemlékezni a múltunk egyik nagy pillanatáról, illetve a mozikba került Kárpáti György Mór Guerilla című filmje.

 

A Guerilla a Filmalap Inkubátor Programjának keretében készült, tehát megvalósulása önmagában is bravúr: a történelmi film és az alacsony költségvetésű elsőfilm ritkán szerepelnek egy mondatban – Kárpáti György Mór és a Proton Cinema csapata mégis megvalósította a lehetetlen(nek tűnő)t: kevés pénzből készült kosztümös filmben bemutatni a szabadságharcot követő időszak izgalmairól, traumáiról. A Guerilla egyszerre rendkívül feszültségteli és artisztikus, és olyan csodás fiatal színészeket vonultat fel, mint Mészáros Blanka, Váradi Gergely vagy Vilmányi Benett. Kárpáti a rövidfilmjeire is jellemző konoksággal alkotja meg esztétikáját, a film egész világát körülölelő erdőt, az igen hangsúlyos és beszédes tekinteteket, a fontos csöndeket. És mindez filmszalagra rögzítve, ami utánozhatatlan időtlenséget ad a képeknek.

 

A Guerilla sok ponton kapcsolódik az egyik legnagyobb magyar történelmi klasszikus filmhez, a 80 huszárhoz (1978). A történelmi időszak majdnem azonos, annyi különbséggel, hogy – míg a Guerilla a fegyverletétel utáni poszttraumatikus időszakban játszódik – Sára Sándor filmje a szabadságharc közvetlen előzményeit dolgozza fel. További hasonlóság az aprólékosan kidolgozott képi világ, amelyet a rendező maga fotografált. Természetesen a 80 huszár nem egy “inkubátoros” produkció volt: a korszakra jellemző teljes történelmi filmes repertoárt felvonultatja, tökéletes jelmezekkel, díszletekkel, kellkétárral, statisztériával.

 

Mindkét filmnél sokkal klasszikusabb történetvezetésű, emiatt talán némileg porosabb is Nádasdy Kálmán Föltámadott a tenger című filmje. 1953-ban készült, tehát a magyar (film)történelem legszabadabb időszakában, a Liliomfira is egy évet kellett még várni, ami a hazai kosztümös filmek újhullámos darabjának tekinthető. Nádasdy legnagyobb sikereit operarendezőként aratta, amin a filmet látva nem is csodálkozunk: tablószerű képalkotás, erősen dramatizált jelenetek jellemzik a Föltámadott a tengert. Ugyanakkor talán a március 15-i történések legrészletesebb ábrázolása, tehát történelmi leckeként elsőrangú, és kiváló színeszeket láthatunk benne, mint Básti Lajos, Darvas Iván, Görbe János és Ferrari Violetta, aki előbb tette híressé a Ferrari nevet, mint a legendás autómárka.

 

A Guerillához hasonló bátorsággal, de még sokkal elrugaszkodottabb módon nyúlt a forradalom témájához Kardos Ferenc a Petőfi ‘73-ban (1973). A 48-as eseményeket az 1968-as diáklázadással hozta párhuzamba, egészen magával ragadó dinamizmussal, vagány anakronizmussal, hogy a márciusi ifjakat kortárs fiatalok, kortárs ruhában és zenei alafestéssel játsszák újra. Lángokban álltak az iskolapadok, lobogó trapéznadrágok és művér segítenek egyszerre átélni a 70-es évek hangulatát, illetve a forradalmi ifjúság hevületét.

 

A bátor, kreatív anakronizmusoktól (szelfizés, napszemüveg) a Kincsem (2017) rendezője, Herendi Gábor sem rettent meg. A forradalom lecsengett, a szabadságharcot leverték, a magyar nemesség azon részét, akik részt vettek a forradalomban vagy támogatták azt, kivégezték, kisemmizték. Egy bátor magyar gróf, Blaskovich Ernő azonban csodalova, Kincsem segítségével leckézteti meg az osztrákokat. Viszonylag kevéssé megszokott a magyar történelmi filmek világában, hogy ne magát a történelemkönyvet filmesítsék meg, hanem egy-egy, akár fiktív szereplőn vagy eseményen keresztül mutassanak be egy korszakot – a Kincsem alkotói ezt az utat járták végig, és az eredmény annyira jól sikerült, hogy a filmet több mint 450 ezren látták moziban. Bár a Kincsem még csak hároméves, de
máris klasszikusnak tekinthető.

A Guerilla című filmet március 7. óta játsszák a hazai mozik.

Deák Dániel