A cikk eredeti, angol nyelvű változata a Hungarian Film Magazin 2020. Berlinale számában jelent meg.

Szőke Abigélt a nemzetközi szaklapok is méltatták, a Variety pedig beválasztotta őt a tíz legtehetségesebb fiatal európai filmalkotó közé, akiknek tiszteletére fogadást rendeznek az idei Berlini Filmfesztiválon.

„5 és 70 közt bármennyi tud lenni. Hol kislány, hol feleség, hol zsémbes öregasszony” – mondja Tóth Barnabás az Akik maradtak főszereplőjéről, Kláráról, de akár Szőke Abigélről is beszélhetne, aki fiatal kora ellenére egy rendkívül sokarcú színésznő képét mutatja a filmben. Szőkét már gyerekként vonzotta a színészet, négy évig járt Földessy Margit színitanodájába, jelenleg a Pesti Magyar Színiakadémia hallgatója. Kisebb szerepeket játszott már Ujj Mészáros Károly politikus krimijében, az X-ben és Sopsits Árpád sorozatgyilkosos thrillerében, A martfűi rémben, mielőtt az Akik maradtak szereplőválogatásán felfigyelt volna rá Tóth Barnabás és Ascher Irma castingos.

Szőke Abigél (Fotó: Emmer László)

„Először csak felvételt láttam róla, és a szemei tetszettek meg. Fájdalmasan szép szemei vannak, amik titkot hordoznak, és mély fájdalmat és számonkérést, ami tökéletes volt a szerephez” – meséli a rendező, aki szorgalmas, kíváncsi, nyitott, alázatos színésznőként jellemzi Abigélt, óriási munkabírással. „Van benne játékosság, szeret és akar játszani, megmutatni magát, szórakoztatni, vagy keresni, feszegetni a határait.”

A Szabó István-filmek hangulatát idéző, elegánsan visszafogott melodrámában épp erre a határfeszegetésre volt szüksége. „Klára sokféleségét volt a legnehezebb eljátszani” – mondja a fiatal színésznő, akinek a családja maga is érintette a holokausztban apai ágon. Felkészülésképp meg is látogatta dédnagymamája testvérét, Szedő Zsókát, aki túlélte a holokausztot és a háború után olyan nívós filmek jelmezfelelőse lett, mint a Tűzoltó utca 25., a Bástyasétány ’74 vagy a Gyula vitéz télen-nyáron. „A szörnyűségekről már nem nagyon beszél. Elsősorban az odaútról mesélt nekünk, de az is rengeteget segített, hogy beszélgethettem valakivel, aki átélte ezt a korszakot, és megfoghattam a kezét.”

„Abigél elolvasta a regényt, elmentünk a Terror Házába, és mondatról mondatra elemeztük a forgatókönyvet, mikor „melyik” Klára van a képben. Ahogy Aldó mondja róla: 5 és 70 közt bármennyi tud lenni. Hol kislány, hol feleség, hol zsémbes öregasszony. Végül heteken át, hosszú és részletes próbafolyamat során Hajduk Károllyal az egész filmet lerendelkeztük hármasban” – mondja Tóth a fiatal színésznőről, akinek egyik erőssége, hogy rendkívüli alapossággal készül a szerepeire. „Egy speciális kéztartást és járást is kitaláltunk Klárának, amelynek változásával érzékeltethettük, elmélyíthettük, hogyan érik a film során nővé” – meséli Szőke Abigél, aki a forgatás előtt Tóth Barnabással, valamint filmbeli partnerével az egész filmet jelenetről jelenetre elpróbálta, mint egy színdarabot. Amire már csak azért is szükség volt, hogy a két színész leheletfinoman tudja eljátszani, ahogy Aldó, a magányos, a családját a holokausztban elvesztő orvos és a szintén elárvult kamaszlány között felszikrázik valamiféle szexuális feszültség, amit valahova mélyre fojtanak le magukban.

„A magány kapcsolja őket össze. Ez a viszony megerősített abban, hogy mennyire fontos, hogy az ember merjen adni magából a másiknak. Közöttük ez történik. Az egyik jelenetben, amikor Klára már érettebb, kicsit megbillen a kapcsolatuk, felmerül a nemiség kérdése is, de Aldo nagyon finoman meghúzza a határvonalat. Ennek a döntésének köszönhető, hogy a film végén Klárának tényleg sikerül egy egészséges életritmust kialakítania. Benne van egy olyan élni akarás, életösztön, ami Aldóban már nincs meg. Ő a lány által éled újjá” – mondta a színésznő a Marie Claire-nek adott interjújában a film érzelmi hullámzásáról, amely a #metoo korában is különösen aktuális filmmé teszi az Akik maradtak-ot.

Akik maradtak - Szőke Abigél

Szőke már annak a fiatal színészgenerációnak a tagja, amely nem a színházban, hanem filmforgatásokon szocializálódott, és az SZFE-n kívülről érkezett a filmszakmába. „Érzi a kamerát, tud természetes lenni. És a kamera imádja őt. Nincs napszak, fény, vagy szög, amiben ne lenne fotogén” – mondja róla Tóth Barnabás, aki azt is elismeri, hogy Abigél kiválóan tudja használni kifejező arcát. Kláraként hol reménykedően gyermeki, hol koraéretten bölcs arca egyszerre rejt megtépázott szomorúságot és a fékezhetetlen életörömöt.

„Ami ezzel a filmmel történt, az egy csoda” – vallja Hajduk Károly az Akik maradtakról, amelyet magasztaló kritikák fogadtak tavaly ősszel a Telluride Filmfesztiválon. A Wall Street Journal kritikusa, Joe Morgenstern „nemcsak meglepőnek, hanem megmagyarázhatatlan gyönyörűnek” nevezte Szőke alakítását, amit egyben a fesztivál legjobbjának ítélt meg. A Variety pedig revelációnak látta Abigélt, aki „Klára energiáját, fájdalmát és agyafúrtságát is kézzelfoghatóvá teszi, miközben szívbemarkolóan ráhangolódik Aldo érzelmi világára”.

„Felfoghatatlan és elképesztő számomra, hogy mi történik velem. Ez az első nagy filmem. Tudom, hogy óvatosan kell bánnom a hirtelen jött sikerrel. Jelenleg arra koncentrálok, hogy színésznő legyek. Szívesen forgatnék nemzetközi filmeket is” – mondja Szőke Abigél, aki előtt ígéretes jövő áll. Egyesek az új Laetitia Castaként emlegetik, amivel Tóth Barnabás mélységesen egyetért: „Mivel angolul és németül is folyékonyan és szépen beszél, valamint énekel és táncol, csak a csillagos ég jelent határt abban, hogy mit érhet el.”

Soós Tamás