A Magyar Nemzeti Filmalap – Filmarchívum igazgatóság gyűjteményében lévő alkotásokból készült válogatással, többek között Bacsó Péter, Jancsó Miklós, Sára Sándor, Szabó István filmjeivel, valamint a Queen 1986-os budapesti koncertjéről készült filmmel emlékezik meg a Budapesti Klasszikus Film Maraton a 30 évvel ezelőtt kezdődött rendszerváltásról.

Az 1989-ben lezárult szocialista diktatúra időszakát mi sem jellemezte jobban, mint a legismertebb magyar kultfilm, A tanú. A film sorsa - cenzúrázása, majd tíz éves dobozba zárása - maga is a korszak szimbólumává vált. Bacsó Péter alkotásának a cannes-i fesztivált is megjárt, restaurált, cenzúrázatlan változata mellett a Film Maraton ízelítőt ad a rendszerváltó idők átmeneti világáról.

A tanú

Miközben a Magyar Televízió és a Fekete Doboz forgatócsoportja napról napra rögzítette a rendszerváltást előkészítő eseményeket, számos dokumentumfilmes nagy erővel térképezte fel a történelem vakfoltjait, a játékfilmek a legváltozatosabb műfajokban - groteszk, pamflet, abszurd fantasy, vagy sci-fi-szerű vízió - mutatták be a magyar társadalom kaotikus állapotait. Néhány mozifilm azonban, mint Sára Sándor Tüske a köröm alatt, Fekete Ibolya Bolse vita, vagy a Maraton zárófilmje, Szabó István Édes Emma, drága Böbe című alkotása, éles képet rajzolt a Kelet és Nyugat metszéspontjában álló, átalakuló Magyarországról.

A kilencvenes évek derekán megjelentek az olyan összefoglaló, visszatekintő filmek is, mint például Tímár Péter kultfilmje, a Csinibaba, mely mulatságos formában, de kesernyés-ironikus idézőjelbe teszi a Kádár-kor feldolgozatlan posztkommunista valóságát.

A „30 éve szabadon” válogatásban látható, az államszocializmusból a posztszocializmusba tartó átmenetet feltáró filmek kortárs zenei világa - Eötvös Péter, Cseh Tamás, Szemző Tibor, Nagy Feró, Kispál és a Borz zenéi - a műfajtól függetlenül nagyon erősen jelenítették meg az emberek szorongó, elbizonytalanodó életérzését.